Akác és energetika – ismét „Akác a Nyírség aranya” konferencia

Vízparti Kutyás Hétvége 2018
 

Akác és energetika – ismét „Akác a Nyírség aranya” konferencia Hosszú évekre visszatekintő hagyománya van az ország legkeletibb megyéjében az akácvirágzáshoz kapcsolódó szakmai találkozóknak. Ezen a vidéken nagy becsben tartják az akácot, az itteni erdőségek fele ebből a fafajból kerül ki.

Az akác a Nyírség aranya

 

 
A Nyírségben a többi között azért is terjedt el nagyon, mert megköti a futóhomokot. Az akác mintegy 400 évvel ezelőtt jelent meg Európában, korábban csak Észak-Amerikában lehetett találkozni ezzel a fafajjal. Magyarországon a 18. században indult meg a térhódítása. Ma már meghatározónak számít a hazai erdőgazdálkodásban. A homokos talajairól ismert Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben az akácosok aránya meghaladja az 50%-ot.
 
 
Az akác virágzásához kapcsolódó rendezvénysorozat évtizedes múltra tekint vissza. Nagykálló és Napkor Önkormányzatainak közös összefogásával indult a program, majd hat évvel ezelőtt a térség állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Zrt. és a magánerdőgazdálkodók úgy határoztak, hogy egy teljes napot az akácnak szentelnek. A szakmai előadások ekkor kerültek át Harangodról Baktalórántházára, és így öltött konferencia jelleget a rendezvény. A tanácskozás támogatója a NYÍRERDŐ Zrt. mellett az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja is. A konferencia programjában már helyet kapott az akác térségi jelentőségének méltatása, a faj botanikai és természetvédelmi jellemzőinek, jellegzetességeink és veszélyeinek bemutatása épp úgy, mint az akácfa körül ma kialakult ellentmondásos helyzet termőhelyi vonatkozásokat előtérbe helyező feloldási javaslata. Volt már szó az akácosok állomány nevelési gondjáról, az erdőneveléssel kapcsolatos feladatokról és az aktuális erdővédelmi problémákról egyaránt.
 
Baktalórántházán az akác energetikai hasznosításának helyzetét és lehetőségeit vitatták meg a szakemberek. Az összegyűlteket Kaknics Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Prof. Dr. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanszékvezetője az akác energetikai hasznosításáról szólva kiemelte: az akácnak jó égési tulajdonságai vannak, könnyen hasogatható, ezért mindig szívesen vásárolták tűzifának. Amióta viszont a megújuló energiaforrások előtérbe kerültek Magyarországon, tovább növekedett a szerepe. Jó energiahordozó, viszonylag könnyen telepíthető, gyorsan nő, sokféle technológiában hasznosítható. Ráadásul a klímaváltozás eredményeképp egyre melegebb a magyar nyár, és ebben a meleg klímában az akác stabilabbnak, szívósabbnak bizonyul, mint némely őshonos fafaj – így foglalta össze az akác értékeit Marosvölgyi Béla. A fafajt érő támadásokkal kapcsolatban arra a tanszékvezető felhívta a figyelmet, hogy például Arany János verseiben, vagy más irodalmi alkotásokban az akác, a magyar alföld és a tanya egy képben jelenik meg. Ez is jelzi, hogy mit jelent a vidéki embernek az akác.
 
Magyarországot úgy fogadták el a világon, mint az akác őshazáját, az utóbbi ötven évben nagyon sok erőfeszítést tettek nemesítésére a szakemberek. Az akác jövőjét a termőhelyi alapok, a termőhelyi lehetőségek szabályozzák. Tudjuk, hogy ebben a környezetben, a Nyírségben az akác termőhelyei vannak, hiába akarnánk például füzet ültetni, nem megy – mondta Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója.
 
A tanácskozáson dr. Lengyel Attila, a Nyíregyházi Főiskola kutatója a biomassza és enegiatermelés összefüggéséről tartott előadást. Az akác anyag- és energiaforgalmát dr. Huzsvai László és dr. Sulyok Dénes, a Debreceni Egyetem két kutatója foglalta össze. A magyar bioerőműi programot Lontay Zoltán, a DBM igazgatósági tagja vázolta fel. A fás szárú alapanyagok energetikai hasznosításának napi gyakorlatáról Paulik Zsolt vállalkozó beszélt. Sári Zsolt, a NYÍRERDŐ Zrt. termelési osztályvezetője pedig az erdőgazdaságnál keletkező fahulladék és tuskó hasznosítását mutatta be.
 
Az egész napos programot terepi bemutatók zárták. Bíró Imre, a Baktalórántházi Erdészet igazgatója vezetésével az Ófehértói kerületben a vágásterületi hulladék-, a gally és tuskóaprítást, valamint az ehhez kapcsolódó logisztikai megoldásokat tanulmányozták a résztvevők. Ezt követően pedig a szakolyi bioerőművet látogatták meg a szakemberek.