Az esők és az északkelet-magyarországi erdők

Az esők és az északkelet-magyarországi erdők Északkelet-Magyarországon már az év első hét hónapjában lehullott az évi átlagcsapadék a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság észlelései alapján. Általánosságban jót tett az idei év átlagosnál csapadékosabb időjárása az északkeleti régió erdeinek.

 A több éves erdősítések közül különösen a lassan növő kocsányos tölgyes fiatalosokra volt jó hatással a számottevő csapadéktöbblet, de a vörös tölgy, fekete dió, nemes nyár és hárs felújítások esetében is jelentős többletnövedék keletkezett. „Bízunk abban, hogy az idős és középkorú erdőállományok java része is sokat fejlődött ebben az időszakban” – mondta Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. műszaki vezérigazgató helyettese.
 
Ugyanakkor a lefolyástalan, belvizes laposokban, ill. a kötöttebb talajú térségekben az első éves erdőtelepítések és felújítások megsínylették a jelentős többletvízhatást. A melegigényes akácosok intenzívebb növekedési időszaka is késéssel indult idén, így az elmarad a szokásostól, bár az erdészek abban bíznak, hogy egy esetleges őszi melegebb és tartósan fagymentes időszak hatására még behozhatják lemaradásukat.
 
Az időjárás az egész tenyészidőszakban akadályozta az ápolási munkákat, hiszen az év nagy részében jellemző talajállapotok miatt a gépi ápolásokat nem, vagy csak késéssel lehetett megkezdeni, és a kézi ápolások is vontatottabban haladtak az erőteljes gyomosodás és a sáros talaj miatt. Emiatt a szakmai feladatok ellátása időben csúszott, ill. nem várt ápolási többletköltségek is jelentkeztek az erdőgazdaságnál. Ugyanakkor a csapadékosabb időjárás miatti ápolási többletfeladatokat várhatóan ellensúlyozza az ez évi többletnövedék. Mindazonáltal erdészeti szempontból sokkal örvendetesebbek az ilyen extrém csapadékos évek, mint az aszályos esztendők.