A Sóstói-erdő – 10 év múlva

Aki tehet a Sóstói-erdőért szakmai oldalról, az részt vesz a fórumon. Tapasztalatom szerint a nyíregyházi emberek „erdőkultúrája és erdőigénye” kiemelten jó –  ezekkel a gondolattal nyitotta meg Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ  Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgató helyettese „A Sóstói-erdő – 10 év múlva” címet viselő rendezvényt. 

 

A 371 hektáros erdőből 264 hektár van az erdőgazdaság kezelésében, ahol még mindig a tölgy a meghatározó fafaj. A NYÍRERDŐ Zrt. profitorientált gazdálkodása azt jelenti, hogy ki is kell termelni az erdőt, de nem mindegy, hogyan. Az igen elöregedett állományok felújítását nem lehet tovább halogatni, hiszen a tölgyállományok 70%-a 80 évnél idősebb és általában nemcsak a műszaki, hanem az úgynevezett biológiai vágáskorát is meghaladták már az erdőrészletek. Az alföldi általános gyakorlattól eltérve kis területeken, fél-egy hektáros foltokban végezzük el a munkát, mellőzzük a tuskózást és a lehető legkevesebb helyen alkalmazunk tarvágást. Kísérleti jelleggel 1-2 famagasságnyi területeken, lékekben mesterséges makkvetéssel kiegészített erdőfelújításokat is elindítottunk. Ezeket az újszerű megoldásokat mindenképpen tovább kell vinni, melyeket folyamatosan a tapasztalatokat is figyelembe véve tovább kell fejleszteni. Mindezt, úgy hogy a lakosságnak fennmaradjon a szeretett Parkerdője! A munkánk során a természeti értékekre nagyon odafigyelünk, ugyanúgy szeretjük például a magyar nőszirmot a Sóstói-erdőben, mint a természetvédők. Az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a közjólét helyes arányát kell megtalálni. A NYÍRERDŐ évente 40 millió forintot költ közjóléti tevékenységekre – ismertette az erdészeti társaság munkáját Juhász Lajos.
 
Az elmúlt években olyan turisztikai központ alakult a Sóstói-erdőben, ahol minden korosztály, bármelyik évszakban talál kikapcsolódási lehetőséget, kultúrált körülmények között. További létesítmények kialakítását nem tervezzük. Az irányított erdei kikapcsolódáson keresztül a cél a szemléletformálás és a környezeti nevelés. Szeretnénk, hogy minden nyíregyházi általános és középiskolás diák tanulmányai során legalább egyszer részt vegyen erdész által vezetett túrán. Jelenleg évente 1500-1600 gyerek fordul meg a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolában, folyamatosan programok, túrák, vetélkedők várják az érdeklődőket – jelentette ki Tölgyfa Gábor, a Nyíregyházi Erdészet igazgatója a fórumon.
 
Jelenleg 52 hektár parkerdő van Nyíregyháza város tulajdonában, a területet a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő  Kft. a 90-es évek eleje óta kezeli. Cél a jelenlegi terület megtartása, és új erdők telepítése. Négy évvel ezelőtt három hektáron végzett az önkormányzati társaság tarvágást, ilyen a jövőben nem lesz, kis területű, lékes felújításokat fogunk csak alkalmazni. Változatos faj- és korösszetételű, őshonos fafajokból álló örökerdőt szeretnénk kialakítani – mondta Keczkó János, a társaság munkatársa.
 
Az előadásokat dr. Szigetvári Csaba, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület programkoordinátora zárta, aki arról beszélt, tíz év múlva milyennek képzeli a szervezet az erdőt. Jónak tartanák, ha a Sóstói-erdő teljes egészében természetvédelmi terület lenne. Az Erdei Tornapálya pedig csak olyan programoknak adna otthont, amelyek összehangolhatók a nyugalomra vágyó erdőlátogatók és az élővilág igényeivel, valamint nem terhelik túl az erdőt. Környezeti nevelési és bemutatóközpont létesítését tartanák kívánatosnak. A Sóstói-erdőt, mint témát beépítenék a nyíregyházi iskolák pedagógiai programjába. Hivatalos őr és legalább 50 fős aktív önkéntes „erdőpásztor” vigyázná az erdőt.
 
A program zárásaként az érdeklődő  városlakók fejtették ki az erdővel kapcsolatos véleményüket, tettek fel kérdéseket a szervezetek képviselőinek. A rendezvényt a Vidékfejlesztési Minisztérium "Zöld Forrás" programja támogatta.