Nyíregyháza-Huszár telep: Nyilvános tárgyalás a szegregációs perben

 

Választ kaphatunk végre arra, hogy elkülönítheti-e a cigánygyerekeket egy iskola akkor, ha egyház tartja fenn? Kibújhat-e az állam mint fenntartó az integrált oktatás felelőssége alól? 

 

Előzmények: 2007-ben ugyanitt egyszer már bebizonyosodott, hogy nincs létjogosultsága a telepi cigányiskolának, ezért zárt be. A Huszár-telepen 2011 szeptemberétől azonban újranyílt a cigányiskola, miközben a városban minden tiltakozás ellenére 4 iskolát zártak be gazdasági okok miatt. A CFCF több mint két éve pereskedik az önkormányzattal, az egyházzal, és a KLIK-kel azért, hogy a roma gyerekeket fogadják be a városi intézmények, és ne különítsék el őket a telepi iskolában. A cigányiskolát működtető egyház nem akarja együtt nevelni a roma diákokat a belvárosi elit iskolájában a nemroma társaikkal, mert az szerintük „káros lenne”. Kocsis Fülöp püspök szerint "a görögkatolikusok sem szentebbek", a belvárosi iskolájuk ugyanolyan elutasító, mint az összes többi városi iskola. 

Az eddigi tárgyalásokon 15 tanút hallgatott meg a bíróság, köztük szülőket, igazgatót, a téma legelismertebb szakértőit (Kertesi Gábor, Havas Gábor, Tuza Tibor, Daróczi Gábor). De jelentkezett tanúnak Balog Zoltán miniszter is, aki áprilisi meghallgatásán azt bizonygatta, hogy a Huszár telepi iskola nem szegregál, hanem éppen a roma gyerekek integrációját szolgálja. A kétéves eljárás alatt az alperesek részéről érdemi nyilatkozatot nem hallottunk arra vonatkozóan, hogy mi indokolta a telepi szegregált iskola újranyitását, és a cigánygyerekek különoktatását. Hallottuk viszont, hogy a gyerekekről azt állítják, hogy pocsolyában ugrálnának, ha ők nem nyitották volna újra az iskolát, hogy tetvesek, rühesek. De volt Rákosizás, négerezés, de még Pol Potozás is.

 

Az önkormányzat jogutódja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) pedig egy éven keresztül nem jelent meg a tárgyalásokon. Majd a múlt heti utolsó tárgyaláson azt találta mondani, hogy az Önkormányzatnak nem jogutódja a KLIK, iskolabusz visszaállítására nem kötelezhető, mert ilyen tétel a költségvetésében nem szerepel. Egyébként sem tartja sérelmesnek a helyzetet, és integrációs feladatokat nem óhajt végrehajtani.

 

Az eddigi megnyert perek sorozata bizonyítja, hogy sem önkormányzat sem alapítvány nem különítheti el nemzetiségi, vagy vagyoni helyzet alapján tanulókat. A pénteki tárgyalás éppen ezért fontos fordulópont a szegregáció ellen vívott küzdelemben: kiderülhet, hogy a törvény az egyházi iskolákra is érvényes, a püspöknek sincs felmentés a szegregáció alól!