Kritikusan veszélyeztetett karvalykeselyű (Gyps ruepellii) neveli fiókáját az Állatparkban

Kritikusan veszélyeztetett karvalykeselyű (Gyps ruepellii) neveli fiókáját az Állatparkban A tenyészpár közel 20 éve költözött a Nyíregyházi Állatparkba. A két madár, sokáig nem mutatott különösebb érdeklődést egymás iránt, de idén januárban fészket raktak. Az egyetlen tojásból 55 nap alatt kikelt fióka már 7 hetes, és a szülőpár olyan elszántan óvja és védelmezi, hogy eddig nem volt tanácsos megközelíteni.

A fajt a levegő bajnokainak is nevezik, mert bár általában 6000m körüli magasságban szoktak tartózkodni, megfigyelték már 11.000 méteren is.

 

Erre azért képesek, mert a vérükben a hemoglobin olyan különleges változata található, mely erősebben kötődik az oxigénhez, és így a kis légköri nyomás ellenére is képes a szükséges mennyiség megkötésére.

 

Kritikusan veszélyeztetett karvalykeselyű (Gyps ruepellii) neveli fiókáját az ÁllatparkbanAz impozáns megjelenésű állatok a közepes termetű keselyűfélékhez tartoznak, szárnyfesztávolságuk 220-240cm.
Az Afrika trópusi vidékein élő madarak a természetben kizárólag nagyobb állatok tetemével táplálkoznak, így mindennapi életük függ a patás állatok vonulási útvonalától. Sokszor akár napi 150km-t is megtesznek, hogy élelmet találjanak.

  

A keselyű azon képessége, hogy fel tudják lelni a tetemet, majd rövidesen nagy számban jelennek meg körülötte, korábban arra a  feltételezésre adott okot, hogy rendkívül jó a szaglásuk. Egyes népcsoportok telepatikus képességgel ruházták fel őket. Valójában azonban az óvilági keselyűk a táplálék megtalálásában a látásukra hagyatkoznak. Amint egyik fajtársuk meglát egy tetemet, elkezd körözni körülötte, egyre alacsonyabban, amit a többiek is észrevesznek s követik.

Kritikusan veszélyeztetett karvalykeselyű (Gyps ruepellii) neveli fiókáját az ÁllatparkbanNagyobb tömegben egy nagy testű állat maradványainak eltakarítását akár 20 perc alatt is elvégzik:  először a belsőségeket fogyasztják, majd a húst, a bőrt s végül a kisebb csontokat.
Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) először 2007-ben sorolta be fenyegetett kategóriába, majd 2012-2014 között veszélyeztetettnek nyilvánították. Mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett  táplálék állataik okozta pusztulásaik miatt, 2015 óta kritikusan veszélyeztetetté váltak.