Üllőn kóborolt a nyíregyházi kutyus!

Szeptember 3-án este egy érdekes levelet kapott szerkesztőségünk. Egy kedves hölgy küldött képeket egy kutyusról, és elmondta, hogy Üllőn kóborol napok óta, és most a munkahelyük udvarán van. Éjszakára maradhat, de meg kellene találni a Gazdit. Ez még nem lenne furcsa, de a chip szerint a kutya nyíregyházi!

 

 

Még szerencse ugyanis, hogy az állatbarát csapatnál volt egy olyan kutyabarát rokon, akinél chipleolvasó, amiből kiderült a cím, de sajnos telefonszám nem volt megadva... És hogy hogyan került a kutyus 230 km-re a szabolcsi megyeszékhelytől? Azt egyelőre nem tudtuk, de készen álltunk, hogy megjelentessünk egy cikket és minden fórumon ahogy csak lehet elindíthassuk a keresést. Pár perccel később azonban már jött is a jó hír: megvan a Gazdi!

Ezzel le is zárult volna a történet, de nem hagyott minket nyugodni. Tovább érdeklődtünk a részletekről, és a Gazdi (aki másnap reggel már el is ment kedvencéért) beleegyezésével most írunk róla egy cikket, ami tanulságul szolgálhat minden kutyatartó számára.

Egyrészt sokan még mindig nem tudják, hogy 4 hónapos kortól Magyarországon kötelező minden kutya mikrochippel történő ellátása. Ez nem kerül sokba, nem is fáj neki, de az állat élete múlhat rajta! Ugyanilyen fontos, hogy a chipen található információkat mindig naprakészen tartsuk! Ha megváltozik a telefonszámunk, lakcímünk, netán gazdát cserél a kutyus, mindenképpen jelezzük állatorvosunknak, aki átírja ezeket a fontos adatokat. Jelen esetben sajnos ez a költözés hevében elmaradt. A Gazdi ugyanis nemrég Nyíregyházáról Üllőre költözött. Így legalább az kiderült, hogy a kutya nem gyalogolt több száz kilométert, mire rátaláltak az állatbarátok, csak a közelből lógott meg véletlenül.

Egy hentesüzlet udvarára "kéreckedett be" a kóborló eb

 

Továbbá szeretnénk szót ejteni a közösségi média erejéről is. Abban ugyanis, hogy szinte nulla információval ilyen gyorsan meglett a gazda, nagy szerepe volt a közösségi médiának! A legnagyobb közösségi oldalon jó pár csoport megtalálható, amely elveszett állatokkal foglalkozik. Sok helyre kitették a megtalálók a talált kutyust, és pár óra alatt jelentkezett is a Gazdi. Nem csak szidni lehet tehát az ilyen oldalakat, mert bár vannak árnyoldalai, de ha okosan használjuk őket, akkor roppant hasznos része lehet életünknek!  

 

A Gazdi már másnap reggel érte ment, így ismét teljes a család!

 

Jótanácsaink tehát kutyatartó társainknak: legyen kedvencünkben chip, tartsuk az adatokat naprakészen, de emellett jó, ha van kedvencünkön egy nyakörv és egy biléta a telefonszámunkkal! Ha pedig megtörtént a baj és elveszett, akkor forduljunk rögtön a közösségi média lehetőségeihez, és fotóval, elérhetőségekkel együtt kezdjük el hirdetni a kutyust. Megtalálóként is tegyünk így, hogy minél hamarabb "happy end" lehessen a tragédiából!