Zengő kis harangocskák - a TiniShow karácsonya

A szülők nem is nagyon segítettek, hagyták, hogy a gyermekek a díszítésekkel kibontakozzanak. Egyetlen egy dolgot hagytak csak a Tini Show vezetőjének, Nagy Zoltánnak: a karácsonyfa csúcs elhelyezését a fa tetejére. Ez a megtiszteltetés neki jár, hisz már lassan 27 éve, hogy megalapította az együttest. Nemcsak a gyerekek hangjával volt teli a ház, hanem a nyírbogdányi Kazinczy Ferenc Baptista Művészeti Iskola harangcsoportjának zenei játékával. A zengő kis harangocskákat az alsóosztályos gyerekek szólaltatták meg. Tanítójuk és kísérőjük Szikszainé Eszenyi Ágnes és Bodnárné Bacsó Ibolya interjúban beszélt arról, hogy miként, honnan sajátították el ezt a nagyon szép zenei stílust a kis harangokkal.

Sz.E.Ágnes: Mióta Baptista iskolává vált az intézményünk, azóta minden évben szervezünk angol nyári táborokat, ahol amerikai önkéntesek segítik a tábor működését, foglalkoznak a gyerekekkel. Voltak már Texasból, Dél-Dakotából, Dél-Karolinából. Dél-Karolinából egy Baptista Egyháztól kaptuk ezeket a kis harangocskákat, náluk nagyon jól működik, hogy a gyerekekkel miként tudnak plusz dolgokat előadni, foglalkozni velük. Én egy nagyon jó ötletet láttam ebben úgy, hogy kigondoltam azt, hogy a gyerekekkel nagyobb rendezvényeken meg tudjunk nyilvánulni, fel tudnánk lépni. Ebben nagy segítség Ibolya kolléganőm és a szülők közreműködése. Hetek óta készülődtünk az iskola Adventi műsorára, minden héten más osztály lép fel, más új dolgokat adnak elő a gyerekek.

H.A: Sikerült már máshol is bemutatni a gyerekeknek a produkciót?
Sz.E.Ágnes: A falu karácsonyi műsorában, amit a közösség örömmel fogadott. Nem is gondolták, hogy a gyerekeink ennyire ügyesek, tehetségesek. De azt feltétlenül tudni kell rólunk, hogy tudtommal az országban mi vagyunk az egyetlen ilyen csoport. Ha mégis lenne, akkor elnézést kérünk mindenkitől.

H.A: Vannak terveitek? Hogyan akarjátok kiszélesíteni a gyerekek zenei tudását, érdeklődésüket?
Sz.E.Ágnes: Természetesen vannak. Szeretnénk újabb dalokat megzenésíteni a harangokkal. Az énekórák alatt a gyerekkel ezt biztosan meg fogjuk oldani.
B.B.Ibolya: Távolabbi terveink között pedig ott van a kétévente Pannonhalmán megrendezésre kerülő Ki Mit Tud is, amin az ország összes Baptista iskolája jelen lehet. Ott szeretnénk a harangocskákkal fellépni, de akkor már énekkel együtt, vagyis egy kis énekkari csoporttal.

H.A: Nehéz minden egyes osztályt külön-külön megtanítani?
B.B.Ibolya: Nem nehéz, mert nálunk felmenő rendszer van, ami azt jelenti, hogy a tanító néni megkapja az első osztályt és viszi tovább a negyedik osztályig. Így könnyebb megtanítani osztályonként a gyerekeket erre a hangjátékra. Nagyon jó a vezetőség, maximálisan segít és támogat bennünket mindenben. A Szeretetszolgálat segítségével kiszélesült a látótér előttünk, hisz általuk bejárhattuk az országot. Persze még mindig szeretnénk menni, ahova hívnak bennünket.

H.A: Mi történik majd, ha a kis harangocskákat egy nagyobb harangra kell lecserélni, hogy fog ez akkor megszólalni?
Sz.E.Ágnes: Nem a hiúság szól belőlem, de én úgy érzem, hogy a gyerekekkel bárhol meg tudjuk állni a helyünket. Ha bármelyik gyerek lebetegszik, akkor még mindig ott van az a mentség, hogy van aki beugrik helyette.  Ezért jó, hogy az alsó négy osztályban minden gyerek ismeri és tudja a harangjátékot. Oktatni, tanítani nagyon szép dolog, igaz, hogy nehéz munka, de a gyerekek boldogsága ezeket mind felülmúlja.

Hajzer Andy