Interjú Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel

A Víz Világnapja alkalmából Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel készített interjút a Vízminőség.hu.

Azokra a településekre vonatkozóan, amelyeken 2009 végéig nem biztosítható az ivóvíz minősége uniós határértékeknek történő megfelelése, szeptemberben további három éves halasztás iránti kérelmet nyújtunk be az Európai Bizottságnak – mondta a Vízminőség.hu-nak Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Víz Világnapi interjújában. 

A szaktárca vezetőjétől továbbá azt is megtudhattuk, az EU elvárja az ivóvízminőség-fejlesztés utáni vízdíj előzetes kalkulációját, valamint a minisztérium szerint a díjmegállapítás során a többtényezős díjkalkuláció a jelenlegi legmegfelelőbb. Olvassa el a Vízminőség.hu exkluzív interjúját!

Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter

– Az EU-kötelezettségek (főként a víz-keretirányelvből fakadók) egyre nagyobb feladatot jelentenek az országnak. Hogyan állnak ezzel? Ilyen feladatok a többi között a teljes költségmegtérülés elve és az amortizáció (közművek felújítása, pótlása) díjakba építése.

– A Víz Keretirányelv szerint a tagállamokban, 2015-ig „jó állapotba” kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A keretirányelv jelentősége abból adódik, hogy egységes alapokon szabályozza a felszíni, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, illetve a pontszerű és diffúz szennyező-forrásokkal szembeni fellépést. Előírja továbbá a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések országhatárokon és belső, adminisztratív határokon átnyúló vízgyűjtő szintű összehangolását. Hazánk esetében ez a vízgyűjtő a több mint 800 ezer négyzetkilométeres Duna medencét jelenti. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőterületére esik, ennek megfelelően a többi érintett országgal együttműködve kell a 2015-re kitűzött célt elérni.

A Víz Keretirányelv rendelkezéseinek végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés biztosítja. A tagországoknak 2009 végére kell az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervüket elkészíteniük az érdekeltek széleskörű bevonásával. Ezek a tervek tartalmazzák majd azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként a jó állapot elérhető. Magyarországon, az országos terven kívül a Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőire, valamint azokon belül 42 tervezési alegységre készül egységes szemléletű terv. Ezek összhangban lesznek az egész Duna medencére készülő tervvel, melyet a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény titkársága koordinál.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk számára jelentős uniós források váltak elérhetővé. Ezek felhasználásához kapcsolódik a CBA (költség-haszon) számítás, amelyet a jelenlegi pályáztatási eljárásokban is alkalmazni kell. A pályázó csak úgy juthat hozzá az EU-s forráshoz, ha a pályázatában bemutatja a költség-haszon számítás eredményeként kalkulált díjat is. Ez ad garanciát az EU-nak arra, hogy a rendszer fenntartható, üzemeltethető lesz, az amortizációnak lesz fedezete, illetve érvényesül a teljes költségmegtérülés elve. A támogatási szerződés aláírásával vállaltuk ennek az elvnek az érvényesítését, így az ettől való eltérés szankcióhoz, a támogatási összeg visszafizetéséhez vezethet egy EU-s ellenőrzés esetén.

– Ez persze érzékeny terület. A fogyasztókkal nehéz lesz ezt elfogadtatni, bár indokolt minél hamarabb, a gázárak emelésének halogatása is nehezebb volt. Itt ráadásul nemcsak a fogyasztókat kell meggyőzni, hanem a vízdíjak kapcsán az ármegállapító jogkörrel rendelkező helyi önkormányzatokat is (egyfajta megoldás lehet erre a díjképzés módszertanának központi meghatározása). Van erre valamilyen forgatókönyvük? Hogyan próbálják ezt a kérdést kezelni?

– Jelenleg nincs olyan konkrét előírás, amely meghatározná, hogy az árhatóságként működő állam, illetve az önkormányzatok mit kötelesek a díj megállapításakor figyelembe venni. Ennek eredményeként a díjképzési rendszer rendkívül heterogén, a szükséges rekonstrukciós költségek, illetve az amortizáció nem, vagy csak részben épülnek be a szolgáltatás díjába, aminek eredményeképp a víziközmű hálózatok állapota sok helyen hagy kívánnivalót maga után. Ezért szükséges a díjképzés vonatkozásában a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése. Ennek egyik első lépéseként, a vízgazdálkodási törvény módosításának tervezete rögzíti a többtényezős díj megállapításának lehetőségét. Ez jelenleg is gyakorlat a víziközmű szolgáltatásban, de a jogalkalmazás egységesítése érdekében szükség van erre a lépésre.

– A közszolgáltatók nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen költségeik emelkednek (környezetvédelem, fogyasztóvédelem – nonstop ügyfélszolgálat kötelező bevezetése –, hatósági kötelezések stb.). Terveznek erre valamit?

– Annak érdekében, hogy az eddig elmaradt amortizációs költségek folyamatos beépítését megkezdjük, illetve kövessük a villamos energia árának növekedését, 2009-ben 9 százalékkal nőttek a víz- és szennyvízdíjak az állami regionális víziközmű vállaltok működési területén.

forrás: vizminoseg.hu