Magyar-ukrán magyar-szerb relációs kapcsolatok
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2009. májusában tervezi megalakítani a magyar-ukrán és a magyar-szerb vegyeskamarákat, melyek célja a vállalkozások adott piacon való megjelenésének háttértámogatása.
Annak érdekében, hogy minél nagyobb vállalkozói kör értesülhessen erről a lehetőségről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató fórumot szervezett 2009. március 23-án, Nyíregyházán.
Pekó László nyitóbeszédében beszélt a Magyar-Ukrán tagozat eddigi tevékenységéről, melynek konkrét eredménye mutatkozott a vállalkozók működése során. Örömét fejezte ki, hogy a tagozat alakulását követően a tagok száma közel megduplázódott, és nemcsak megyei vállalkozások csatlakoztak azok soraiba.
Az előadás első részében, ünnepélyes keretek között írt alá a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pekó László, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár együttműködési megállapodást. Az együttműködés célja, hogy a két szervezet közös erőfeszítéseket tesz a megyei KKV-k erősítésére a következő konkrét területeken: a térség lehetőségeinek közös népszerűsítése a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében, a kamara még erőteljesebb bevonása a szakértői munkába, közös fórumok és gazdasági események szervezése, valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok elősegítése és támogatása.
Az ünnepélyes aláírást követően a szép számban megjelent résztvevők meghallgathatták Dunai Péter, az MKIK főtitkárának előadását a tagozatok folyamatos átalakításáról az adott relációban a vegyeskamarai keretek közé. Legfontosabb elemként azt emelte ki, hogy a vegyeskamarai szervezet lehetővé teszi az adott országban a kis- és középvállalkozások érdekeinek érvényesítését. Mesterházy Vera, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fő munkatársa a kárpátmedencei vállalkozások körében meglevő hasonló adottságok mellett, a kulturális és nyelvi közösséget említette. Ugyanakkor elmondta, hogy a KKV-k helyzete ebben a régióban ezen túl gazdasági szinten is jelentősen hasonló. Hazánkban a KKV-k száma 23 millió, mely az összvállalkozókat tekintve 99,8%-os arányt képvisel, ezzel a munkavállalók több mint 67%-át foglalkoztatják. A GDP részesedésük pedig megközelíti a 60%-ot. Előadásában a minisztérium olyan irányú törekvését fejezte ki, melyben a vegyeskamarai rendszert, mint a KKV-k előretolt bástyáját támogatja, a külpiaci részesedés megteremtése, illetve megtartása és megerősítése érdekében. Különösen fontos ez a mai válsággal terhelt időszakban, amikor a vállalkozások számára minden ilyen háttértámogatás óriási értéket képvisel. A konkrét relációt illetően Szentpéteri Bertalan szakértő, illetve Szegedi Gábor, az NFGM főmunkatársa adott tájékoztatást az ukrán és a szerb kapcsolatok, lehetőségek megismertetése céljából. A fórumon lehetőség volt a konkrét kérdések megválaszolására, melyek a vállalkozók köréből merültek fel, illetve személyes konzultációra is.
Mészáros Éva