A KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója
A Túl a Maszat-hegyen verses meseregény szerzőjétől:
Szabó Borbála – Varró Dániel
LÍRA ÉS EPIKA
zenés mesejáték
A két birodalom - Epikum és Líria - között évszázados viszály dúl. Már a legöregebbek sem emlékeznek, mi volt az első sértő szó, amivel a kis Líria magára haragította a hatalmas Epikumot. A két ország közötti ellentét kibékíthetetlennek látszik. Mert míg Líriában mindenki versel, tréfálkozik, és általában könnyen veszi az életet, addig Epikum népe ennek pont az ellenkezője: ők a beszédet csakis tények és információk közlésére használják. "Mert az életben a legnagyobb érték a pontos igazság!" - vallja Eposz király és a szigorú Prozetta királyné.

Líria fejedelme, Poézis király azonban azt feleli erre: "Mit nekünk tények meg más gyanús izék! Az igaz, ami szép." - A rettenetes háború mostanra mindkét ország lakosságát megtizedelte, ezért az uralkodók úgy határoztak, békét kötnek: összeházasítják a daliás Líra királyfit és Epikát, a gyönyörűséges prózai királylányt. Az esküvő jól indul, a fiatalok első látásra egymásba szeretnek. Líra herceg forró izgalmában valami olyan, de olyan szépet akar mondani menyasszonyának... - hogy aztán véletlenül mindenkit vérig sért. Megint összegabalyodnak a dolgok, és csak sok izgalmas kaland, álruhás csel, vad párbaj és pusztító (szó)csata után fogadhat örök hűséget egymásnak - életük második, igazi esküvőjén - a két fiatal: Líra és Epika.
Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen verses meseregénye az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, mindenki kedvenc olvasmánya.
A KOMA Társulat nem ismeretlen a Nyíregyházi közönség előtt. PLAZMA című előadásukat tavaly a VIDOR Fesztiválon, az idei évadban pedig rendhagyó irodalomórák keretén belül a város középiskoláiban és a MŰvész Stúdióban láthatta/láthatja a közönség. A PLAZMA-t a 2007/2008-as évadban a színikritikusok „A legjobb független színházi előadás” díjával jutalmazták.
A KoMa Társulat és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciója
Szabó Borbála – Varró Dániel
LÍRA ÉS EPIKA
zenés mesejáték
Poézis király, Líria uralkodója GYURIS TIBOR
Szinesztézia királyné, a felesége LASS BEA
Líra herceg, a fiuk LŐRINCZ SÁNDOR
Spondeusz, tréfás líriai apród POLGÁR PÉTER
Pirrikkiusz, tréfás líriai apród HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDOR
Licencia, líriai udvarhölgy GUARY SZANDRA
Eposz király, Epikum uralkodója KAMENICZKY LÁSZLÓ
Prozetta királyné, a felesége JELINEK ERZSÉBET
Epika királykisasszony, a leányuk PATOCSKAI KATALIN
Kroki, prózai udvari bolond ZRINYI GÁL VINCE
Próza márki, epikumi lakos KROÓ BALÁZS
Továbbá
Jaskó Bálint, Várkonyi Eszter
valamint Líria és Epikum népe, katonák, szolgák
Díszlet: SEBŐ RÓZSA e.h.
Jelmez: KOVALCSIK ANIKÓ
Zene: RUBIK ERNŐ ZOLTÁN
Mozgás: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Súgó: Kovács Katalin Ügyelő: Kováts István
A rendező munkatársa: Bajzák Anna
Rendező: GÖTTINGER PÁL
fotók: zsizsi