Petrusák János - MITŐL DRÁGÁK KÖNYVEINK?

Petrusák János - MITŐL DRÁGÁK KÖNYVEINK? Mikulás-Karácsony-Száncsengő-Fenyőfa… számomra, és remélem még sokak számára is a Karácsony a szép könyvekről is szól, amelyet szeretteimtől kapok és amit szeretteimnek adok.

 

 

Könyv nélkül számomra és számunkra nincs igazán ünnep. Még ismerőseim közül is többen mondják szájhúzgálva, hogy a könyv mára már „kiment a divatból”, helyette van a gyors internet és lehet jót bambulni a TV előtt is. Nekik, remélem nem csak én érzem így, mennyire nincs igazuk. Szerencsére sokan vannak, akik szeretik kapni és adni a könyveket.

 

Petrusák János - MITŐL DRÁGÁK KÖNYVEINK?

 

Amikor egy könyvekkel is foglalkozó áruházi osztály vezetője voltam — nem akarok dicsekedni (úgy is fogok!) — forgalmunk az áruházláncon belül is kiemelkedő volt. A karácsonyi forgalmunk pedig nagyrész könyvekből tevődött össze. A könyv tehát kereskedő szemmel is látszik, hogy jó üzlet, érdemes tehát vele foglalkozni. Az üzleti világ ugyanis így működik: amire van kereslet, arra ajánlkozik kínálat is. És amilyen a kereslet — összetétele, mennyisége —, olyan a kínálat is. Amikor tehát valaki a mai könyvek témáit szidja, az azért lehet, mert az ő ízlése nem „trendízlés”, az az átlagízlés, amelynek kielégítése igazán nagy üzletet jelent a könyvvel foglalkozóknak.

A könyvkiadók nyeresége egyértelmű, hogy több ezer, vagy akár tízezer eladott példány esetében jóval több, mint néhány száz vagy ezer darab kötet eladásakor. A terjesztők (nagykereskedők és kiskereskedők) is a nagy számok hívei, és ők egyszerűen rettegnek a „beragadó” készlettől. És ezzel máris itt vagyunk egy sarkalatos árdrágító problémánál: a kiadónak nagy mennyiségben kell, nem lehet, hanem kell előállítatni a könyveket, hogy egyáltalán így reményük mutatkozzon egy jó szerződést kialkudni a terjesztőkkel. Kis-szériás könyv esetében tartva attól, hogy az beragad, a terjesztő nagyobb kockázatot gondol, ezért egészen szigorúbb feltételek mellett hajlandó a könyvvel foglalkozni. A kicsiny darabszám, a kis forgási sebesség, a kicsiny üzleti lehetőség következtében akár az 50%-os árrés igényléséig is elmennek, azaz értsd jól, egy 2000 Ft nettó árú könyv árából 1000 forintnyit levesznek. Persze ez az összeg a terjesztő kasszájában csakis az eladáskor jelentkezik, tehát — elvileg — az ő érdeke is az lenne, hogy eladja a könyvet és bevétele legyen. Csakhogy! Csakhogy aki már foglalkozott bármilyen termék értékesítésével az tudja, nem mindegy, hogy egy olyan áru értékesítésével foglalkozunk amelyet sokan visznek, vagy szinte vevőink maguktól, ajánlás nélkül is elviszik, vagy pedig minden egyes termék eladásával „meg kell szenvednünk”. Egyértelmű, hogy saját magunk és nyereségünk érdekében is a jól menő termékkel szívesebben foglalkozunk. Kérdezheti viszont bárki, és joggal teszi, hogy egy kis-szériás könyvről miért feltételezi bárki is azt, hogy azok kevésbé fogynak, mint a nagymennyiségben kiadott könyvek? Itt van a „bátorság üzletpolitika”. A terjesztő megkérdezi a könyvkiadót, hogy az számára mekkora mennyiséget tud átadni, és ha a kiadó több ezres példányszámot mond, akkor tudja a terjesztő, hogy bízik a kiadó a könyv sikerében, hiszen „szép pénzt” fektetett bele, viszont ha a kiadó nem bátor, akkor ne akarja elvárni egyik terjesztőtől sem, hogy az bízzon az ő kiadványában, amikor abban úgy tűnik, hogy ő maga sem bízik. Joggal merül fel viszont egy olyan dolog, hogy mi van az úgynevezett kis kiadókkal, vagy éppenhogy a szerzői kiadásban napvilágot látott munkákkal.

 

Petrusák János - MITŐL DRÁGÁK KÖNYVEINK?

 

A terjesztők nem szeretnek a kicsikkel foglalkozni, mert tudják azt, hogy egy kis cégnek kicsiny anyagi háttere van, és bár ez nem mindig jár együtt a kicsiny szellemi háttérrel is, de a megjelenő szellemiség pénz hiányában nem tud az olvasókhoz eljutni.

Tehát a PÉNZ! Pénz nélkül egy alkotás sem tud megjelenni, és méghozzá nem is kevés pénz, mint látjuk kell mindehhez, hanem minél nagyobb ez a kiadásra fordítható pénzösszeg, annál jobb startot vehet a kiadvány. Hogy a terjesztőket is megértsük arról is szólni kell, hogy tíz kis könyvszállítmány adminisztrálása-nyilvántartása többe kerül, mint egy nagy szállítmányé. Ennek a szállítmánynak a figyelemmel kísérése szintúgy kevesebb munkaenergiába kerül, mint a kisebb szállítmányok naprakész nézése.

A kiskereskedő esetében, akik általában egy-egy címből 10-50 példányt rendelnek, nem a mennyiség játssza a döntő szerepet, bár a forgási sebesség kérdése, tehát, hogy egy bizonyos idő alatt mekkora mennyiséget tudnak eladni, itt is döntő, de a nagy hálózatok kivételével nem zárkóznak el a kis könyvkiadóktól, sőt még a szerzői kiadástól sem. Csakhogy… És itt is jön a csakhogy: a kiskereskedő legfőbb problémája az árréstömeg, azaz vagy kevesebb darabot értékesítsünk nagyobb árréssel, vagy pedig több darabot kisebb árréssel. Ráadásul sok boltban jelentkezik a helyhiány, tehát nincs nagyon hely a „kétségesen eladható” kötetek számára. A közvetlenül a kiskereskedőhöz forduló könyvkiadó mérete azért számít, mert a nagyobb vállalkozás „értékítéletében” a kereskedő jobban bízik, feltételezve, hogy az a kiadó azért nagy, mert jól csinálja a tevékenységét. Tehát a kiskereskedelem szemében legyünk vagy nagy kiadók, vagy hozzunk kurrens, keresett könyveket. A kis kiadók azonban leginkább a „kis szerzőkkel” állnak kapcsolatban, azaz egy kezdő, vagy nem országosan népszerű szerző művével kapcsolatban nagyobb kereskedelmi kockázatot képvisel „már ránézésre is” egy ilyen kis könyvkiadó kiadványa.

 

Petrusák János - MITŐL DRÁGÁK KÖNYVEINK?

 

A kiskereskedőkkel viszont lehet beszélni, ők, mivel a fogyasztókkal napi kapcsolatban állnak, jól tudják, hogy rétegkönyvet is keresnek szép számmal náluk, sőt az úgynevezett népszerű irodalomban sem csak a „trendi” témák és szerzők keresettek. Tehát közvetlenül a kiskereskedelmi forgalomba ezek a kiadványok is könnyen bekerülhetnek, de… De itt jön az ár kérdése. A kiskereskedő ha át is vesz rétegízlést kielégítő könyveket, akkor is arra gondol, mennyi idő lesz az, míg a mondott kötet nála fekszik, ezért, hogy azzal foglalkoznia megérje neki vagy magas árrést kíván, vagy pedig nominálisan magas árrést vár el. Azaz vagy szintúgy a nagykereskedelmi 50% közeli árrést akar elfogadtatni, vagy pedig egy kisebb árréssel is megelégszik, de csakis olyan kiadvánnyal óhajt foglalkozni, amely esetében egy könyvre nézve az árrés számszerűen legalább 400, ha nem több Ft. Ez azt jelenti, hogy vagy egy 1000 Ft értékű könyvből 40%-os árrést adunk, vagy pedig 20% árrés esetén a könyvünket nem adhatjuk semmi esetre sem 2000 nettó érték alatt.

És máris itt van a könyv fránya ára! A kereskedelem is hibás, de a nyomda költségek is húzósak. A puszta nyomtatás még nem is annyira megterhelő, mint az előkészítő nyomdai műveletek (nyomdai műszaki szerkesztés), a levilágítás, borító színrebontás stb, és kötés, és különösen húzós, ha keménytáblás kötést akarunk.

Na tehát összefoglalásként számoljunk: könyvünk fentiek szerint „kitalált” ára legyen 2000 nettó Ft. Az ÁFA a könyvtermékekre 5%, így könyvünk bruttó, fogyasztói ára 2100 Ft.

Ez sok vásárló számára eléggé „szép” könyvár, de miért is ennyi az ennyi. A 2000 nettóból a nagyker kérhet 50%-ot, azaz 1000 Ft, a kiadónál marad 1000 Ft/db. Kis széria előállítása tegyük fel, hogy 500Ft/db volt, így „nyereségként” jelentkezik kiadónknál 500 Ft. De, a könyvet nem a nyomda, se a kiadó nem szüli, hanem van egy szerző is. Ezen kívül a kiadói emberek, szerkesztők, titkárnő, könyvelő stb. fizetését is ebből az összegből kell előteremteni. És persze mi van akkor, ha tíz kiadott címből csak egy nem nyereséges? Ennek veszteségét is a nyereséges művek „viszik el”. Tehát, legyen a kis-szériánk 1000 db. Mind eladjuk a fenti 2100 Ft-és bruttó forgalmi áron. Nálunk ebből, mint látjuk 500 Ft/könyv marad, így 1000-el beszorozva 500 000 Ft. Ez szép! — mondják sokan. De! A szerzőnek illő legalább egy-két-három éves munkájáért 200 000 Ft adni, tehát marad 300 000 Ft. nekünk. Ebből kell az iroda bérletet fizetni, a munkatársakat fizetni (bér és járulékok), és az egyéb költségek is jelentkeznek, mint marketing, postaköltség, telefon stb.

Csoda, ha marad valami is.

Tehát foglalkoznánk könnyvvel?

 

Nem azt mondom, hogy csodáljuk a könyvkiadókat, nem azt állítom, hogy különösen a kis kiadókat, de értsük meg problémáikat, lássuk a küzdelmet azért, hogy legyen a boltban könyv, legyen különleges rétegkönyv is, és legyenek ott a világhírű szerzők mellett hazánk kezdő vagy kevésbé kezdő szerzői is. Köszönjük, hogy a karácsonyfánk alá kerülhet a drága, de már tudjuk miért is olyan drága szép könyv.

 

Petrusák János
gazdasági szaktanár
a Nyíregyházi Főiskola óraadó tanára