Ratkó József - díj 2009

Ratkó József - díj  2009A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma örömmel értesíti a közvéleményt, hogy egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József - díjat Tóth Erzsébet költő, író, publicista kapja. A díjat november 12-én, 17 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és Városi Könyvtár Kiállítótermében adják át.


A Ratkó József-díjat

 

Ratkó József - díj  2009

 

2009. november 12-én, csütörtökön 17 órakor

a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és Városi Könyvtár

Kiállítótermében adjuk át.

4400 Nyíregyháza Szabadság tér 2. Tel: 06-42-598-888 / e-mail: mzsk-titkarsag@mzsk.nyirbone.hu,

 

Az esemény - a díjátadás ünnepi pillanatain, valamint

a Ratkó Józsefre való emlékezésen túl -

alkalom a rendszerváltás szellemtörténeti megidézésére.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése,

A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány,

A Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi kara

invitálja az eseményre az érdeklődőket!    

 

 

A

Hangsúly

Művelődési és Művészeti Alapítvány

Kuratóriuma örömmel értesíti a közvéleményt, hogy

egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József - díjat

 

Tóth Erzsébet

 

Ratkó József - díj  2009

 

költő, író, publicista kapja.

A tizenöt esztendeje alapított díj az ország keleti feléhez kötődő,

de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotókat

jutalmazza. Olyanokat, kiknek esztétikai teljesítménye kiemelkedő,

erkölcsi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.

A civil kezdeményezésre létrejött díjat,

1996-ig 100.000 forintot, a König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet,

és Kő Pál szobrászművész plakettjét - eddig:

Balázs József író (1993)

Nagy Gáspár költő (1994)

Aczél Géza költő (1995)

Szöllősi Zoltán költő (1996)

Vári Fábián László költő, néprajzkutató (2007)

Elek Tibor kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő (2008)

vehette át.

 

A Díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Önkormányzat határozatával „örökbe fogadta”, így 2007-től a díjhoz járó összeg a mindenkori minimálbér háromszorosa.  

 

A kuratórium tagjai:

Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény),

Csikos Sándor színművész (Debrecen),

Gál Sándor költő (Kassa),

Görömbei András irodalomtörténész (elnök) (Debrecen),

Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza),

Kósa Ferenc filmrendező (Budapest),

Román István tanár, a megyei közgyűlés alelnöke (Ibrány).

 

 

Antall István

a Kuratórium titkára

 

Keletkezéstörténet

 

Ratkó József - díj  2009A Ratkó József - díj annak a rendhagyó szellemi kezdeményezésnek a folytatása, amely 1983. novemberében született, s amely akkoriban három és fél éven át havonta igyekezett fórumot teremteni a helyi, az országos, valamint határon túli irodalmi, közéleti folyamatoknak, s lett akaratlanul is a rendszerváltást előkészítő szellemi mozgások része. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének nem volt, illetve ma sincsen országos jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirata, ezt igyekezett pótolni ez az egykori vállalás.

           

Ratkó József költő, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Antall István rádiós-újságíró 1983 novemberében rádiós folyóiratot indított Nyíregyházán, Hangsúly címmel. A Tiszatáj, illetve a Mozgó Világ körüli botrányok sorozatától tépázott idegrendszerű helyi hatalom igen ingerülten fogadta az alapítási kísérletet. A rádiós periodika kényszerű kompromisszum volt, a nyomtatott folyóirat ügyének burkolt elodázása. A közönség előtti rádiófelvételek és rádióadások jelentős érdeklődést váltottak ki, komoly szakmai visszhangot keltettek. A három szomszédos ország magyarlakta vidékén is érzékelhető volt a hatásuk. A szlovákiai Bodrogköz, Kassáig, a birodalmi peremvidék: Kárpátalja, a romániai Partium, Észak-Erdély magyar lakossága figyelemmel kísérte a minden hónap utolsó vasárnapján jelentkező negyvenperces összeállítást, amelyet, (a 2007. június 30-án egy tollvonással megszüntetett) Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiója sugárzott a 240 méteres középhullámon.

           

A rádiós folyóirat 1987-ig működött folyamatosan, utóbb alkalmi, évfordulós találkozókon, irodalmi esteken idézte az egykori hangulatot. Ez idő alatt közel háromszáz alkotót szólaltatott meg. Több hangjáték, két színdarab ősbemutatójának a nyíregyházi rádiófelvételek teremtettek alkalmat. Megélénkült a helyi irodalom-, színház-, és képzőművészeti-kritika, honosodott a rangos közéleti és irodalmi publicisztika, emlékezetes viták rádiós rögzítésére került sor. Versek százai, novellák tucatjai szólaltak meg e közönség előtt első közlésként. S mindez a kezdeti időkben némi fenyegetettség mellett, utóbb változó közegben, mégis inkább rendszeres és tervszerű támogatás nélkül.

 

1995. őszén - amit az egykori megyei pártvezetés nem tudott elérni - az megtörtént. A Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiójának akkori irányítói előbb ellehetetlenítették, majd teljesen száműzték a műsort a rádió adásidejéből. Azóta az összeállítások egyre ritkábban, csak Budapesten, a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának gondozásában kerültek adásba, majd egy bő évtizede ezek is megszűntek. Azóta a Hangsúly egykori munkatársai a Ratkó József nevét viselő országos nagykállói versmondó találkozón jönnek össze kétévente.

 

1996-tól a Ratkó József - díjat nem adta ki a kuratórium. Úgy véltük, hogy ha a megfelelő színvonal nem tarható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását. 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés szeptember 15-i, messzire tekintő határozatával megteremtette a Ratkó József - díj működésének anyagi feltételeit. 2007-től tehát a megye rangos irodalmi-művészeti díjaként újjászülethetett ez a hagyomány.     

           

A Hangsúly Ratkó József kezdeményezésére született. 1989-es halála óta is neve köré szerveződik ez a hazahívó esemény. Ekképpen él a műsor, az irodalmi est, a díj és az azt támogatók évente egymásra találó közössége.

 


„Arany János nevelt lánya”

Tóth Erzsébet költő ajánlása

 

 

Tóth Erzsébet csendjei, elhallgatásai éppoly fontosak, mint megszólalásai. Költészetének gyémántkeménységű áttetsző szavai, gondolatainak halálos pontossága, sejtéseinek rezdülő érzékenysége, a természet komor, derengő drámai élményeivel, a történelmi felelősség és közéleti elhivatottság egyedülálló versvilágát teremtették meg.

 

Tóth Erzsébet az „Arctalan nemzedék” legerősebb karaktere, aki akkoriban - később odaveszett pályatársaival: Csajka Gábor Cipriánnal és Szervác Józseffel - tudatosan vállalt egy érdesebb, határozottabb, a kibeszéletlen történelmi örökséget számon kérő, a társadalmi jelenségeket közvetlenebbül kritizáló és értelmező hangot. Költészetét mégsem erodálta a publicisztika, míg publicistaként esszéíróként minden megszólalásában költő tudott maradni.       

 

Tóth Erzsébet József Attila és Arany János-díjas költő 1951. augusztus 28-án született Tatabányán. Nyolc éves koráig a Nagykálló, Balkány közeli Perkedpusztán néhány hold földhöz jutott nagyszüleinél szerezte meghatározó természeti tapasztalatait és emberi élményeit. Ennek a tájnak a nyelve és gondolkodásmódja egy pillanatra sem halványult benne. Közgazdaságtudományi Egyetemistaként szólalt meg benne a költő, s vált teljessé a bölcsész, értelmiségi magatartása, igényessége. A fiatal írók József Attila körének és a korai lakitelki írótalálkozóknak (1979. április) meghatározó fölszólalója, a Szentendrei tanácskozáson (1979 vége) nemzedéktársai nevében elsőként kéri nyilvánosan számon Nagy Imre tragikus halálát a hatalom és az uralkodó ideológia jelen lévő képviselőin.

 

Tóth Erzsébet ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely Ratkó Józsefben nemcsak a költői, írói teljesítményt, de a közéleti példát, a közösségi vállalások szereplőjét is mestereként tisztelte és szerette. „ Szinte egyetlen mozdulatára versébe indul a világ.” – írta róla Ágh István. Igaza volt.       

 

 

e

Eddigi díjazottaink:

Balázs József író (1993)

Nagy Gáspár költő (1994)

Aczél Géza költő (1995)

Szöllősi Zoltán költő (1996)

 

Vári Fábián László költő (2007)

Elek Tibor irodalomtörténész (2008)

e

A Ratkó József-díj,

illetve a Hangsúly Művészeti és Művelődési Alapítvány

kuratóriumának tagjai:

 

Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény),

Csikos Sándor színművész (Debrecen),

Gál Sándor költő (Kassa),

Görömbei András irodalomtörténész (elnök) (Debrecen),

Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza),

Kósa Ferenc filmrendező (Budapest)

Román István tanár, a megyei közgyűlés alelnöke (Ibrány)