A projektben a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. két telephellyel, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. fehérgyarmati, vásárosnaményi és nyírbátori telephelye, a nagykállói Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., és a Mátészalkai Területi Kórház dolgozói vesznek részt.
A háttérmunkák után kutatás első részében 400 db kérdőív kitöltése valósul meg, mely alapján a későbbiekben egy tanulmány készül. Emellett a kórházak alkalmazottai egy napos tréningen vehetnek részt, melynek célja, hogy az ott szerzett ismereteket a későbbiek során saját munkájukban hasznosítani tudják.
2010 a szegénység és társadalmi kirekesztés
elleni küzdelem Európai Éve
I. Az Európai Év célja
Az Európai Év célja, hogy erősítse a társadalmi szolidaritást, felhívja a nyilvánosság figyelmét a szegénység és a társadalmi kirekesztés súlyosságára az EU tagállamaiban; megnyerje az állampolgárokat s társadalmi összetartozás ügyének, közvetítse azt az üzenetet, hogy a szegénység és a kirekesztés nemcsak a kormányok és a szegények problémája, hanem mindannyiunk közös ügye.
Az Év dolga, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolása össztársadalmi érték, mindannyiunk javát szolgálja, ha nem szorulnak emberek a társadalom peremére.
Az Év kiemelt témakörei:
- Gyerekszegénység (beleértve a nagycsaládosokat, a gyermekeiket egyedül nevelőket, a fogyatékossággal elő gyerekeket, roma gyerekeket stb.)
- A legsérülékenyebb csoportok szegénysége (beleértve a hajléktalan embereket, a romákat, a segélyezetteket és a segélyezési rendszerből kiszorultakat, a tartós munkanélkülieket, az idős egyedülálló embereket)
- Az elszegényedés, a válság nyomán megjelenő „új” szegénység.
Magyarország a szegénység mértékének és mélységének mutatói alapján az Európai Unió tagországai között a középmezőnyben foglal helyet 12%-os szegénységi rátával. A hazai vizsgálatok alapján a romák körében a szegénység mértéke 50%-ra, a hajléktalan emberek száma 20-30 ezerre becsülhető. A szegénységi küszöb értéke hazánkban az EU-s átlagnál lényegesen alacsonyabb.
Az utóbbi években kifejlesztett indikátorok, mint például az anyagi deprivációs mutató, árnyaltabb képet festenek az egyes tagországok helyzetéről. E mutató szerint a magyar lakosság 37%-a anyagilag depriváltnak tekinthető, amely az egyik legmagasabb arány a tagállamok között. Ezzel cseng össze az Eurobarometer legfrissebb felmérése is, mely szerint Magyarországon a népesség 34%-a úgy érzi, hogy nehezen tud megélni. Mindez azt jelzi, hogy Magyarországon a szegénység életszínvonala, életkörülményeik jelentősen elmaradnak a régi tagállamokban élő szegényektől.
III. Az Európai Év kommunikációs közvetítése
Az Európai Év elsősorban kommunikációs kampány. Célja, hogy értelmes közbeszéd alakuljon ki a társadalom jobb helyzetben lévő tagjai, a gazdaság vagy a politika szereplői is reális képet kapjanak arról.
A nyilvánosság tekintetében számítunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei médiumok aktív részvételére, melyen keresztül folyamatosan tájékoztatni tudjuk a lakosságot a projekt aktuális állásáról, a kutatás eredményeiről, esetleges háttér-információval is szolgálhatunk, melyben hozzáértő szakemberek segítenek.
Fontos azonban, hogy a nyilvánosság mellett azokat a szakembereket, a szegényekkel foglalkozó embereket is tájékoztassuk az év eseményeiről, akik a későbbiekben talán a kapott információkat hasznosan fel tudják használni munkájuk során. Éppen ezért különböző fórumokon és hálózatokon keresztül a tapasztalatokat, az adatokat országos szinten is lehetőség van közölni. Ebben kiemelt forrás lehet a
Magyar Szegénységellenes Hálózat weblapja:
www.szegenysegellen.hu
Bízunk benne, hogy az Önök szerkesztősége is bekapcsolódik ezen témába, melyhez sok sikert és jó munkát kívánunk!