Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2010. évi közlekedési-baleseti helyzetképe

rendőrség Dr. Tarcsa Csaba r. ezredes, mb. főkapitány és dr. Hudák Zsolt r. alezredes, mb. rendészeti igazgató sajtótájékoztatón értékelték a megye 2010-es közlekedési helyzetét.

A közlekedésbiztonság kérdése az ezredforduló óta az Európai Unióban abszolút prioritást élvez. Ennek oka, hogy évente több mint 40.000 ember veszíti életét a közösséghez tartozó tagállamok közútjain, s százezrek szenvednek különböző jellegű sérüléseket. Elmondható, hogy minden harmadik uniós polgárból egy fő élete során valamikor megsérül közlekedési balesetben.

A közlekedésbiztonság javítása érdekében az ezredfordulót követően különböző közlekedéspolitikai programok láttak napvilágot, melyek konkrét célkitűzéseket tartalmaznak. Az EU 2001. évi Fehér Könyvének célkitűzései jól ismertek: a Bizottság 2010-ig 50 %-kal kívánta visszaszorítani a közlekedési balesetben meghalt személyek számát.

Magyarország 2004-ben elfogadott nemzeti közlekedéspolitikai programja („Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015”) a közösségi szándéknál enyhébb célkitűzéseket tartalmaz. A megfogalmazott cél: a személysérüléses balesetek és a halálos áldozatok számának 2010-ig történő 30 %-os, valamint 2015-ig történő 50 %-os csökkentése.

Baleset megelőzés nélkül közlekedésbiztonsági tevékenység nem létezik. A prevenció természetesen nem helyettesítheti a hatóságok által végzett közúti ellenőrző tevékenységet, ugyanakkor sajátos feladatrendszerével és eszköztárával nélkülözhetetlen részese a közlekedésbiztonság javítására irányuló tevékenységnek.

A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 2010. évben a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleseti helyzete az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva kedvező irányú elmozdulást mutat.

A halálos kimenetelű balesetek száma 38-ról - 30-ra, a súlyos sérüléssel járó balesetek száma 280-ról - 250-re változott, míg a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 687-ről - 615-re csökkent.

A balesetek számának csökkenése a sérültek számának a csökkenését is jelentette, hiszen. az előző év hasonló időszakában az elhaltak száma 40fő volt, 2010. évben pedig 34fő; a súlyos sérülést szenvedettek száma 327 fő illetve 284 fő; a könnyű sérülést szenvedett személyek száma 1034 illetve 883. Összességében a 2009-ben 1401 fő sérült meg útjainkon, míg 2010-ben 1201 fő.   

Egyértelműen pozitív a kép az ittas járművezetés vonatkozásában is. A 2009. évi 155 fővel szemben 2010-ben 118 személy okozott ittas állapotban személyi sérüléses közúti balesetet. Ennek megfelelően az ittas baleseteknek az összes közlekedési baleseten belüli aránya is kedvezően alakult (15 %-ról 13 %-ra esett vissza), bár arányaiban számítva még így is minden  hetedik közúti balesetet ittas járművezető okoz.

A bekövetkezett személyi sérüléssel járó közúti balestek okainak megoszlása:

 

 

 

Baleseti okok

Balesetek száma

2009.

 

2010.

 

%

Gyorshajtás

255

212

-17

Előzés szab.megsért.

39

27

-31

Elsőbbség szab.megsért.

173

182

5

Kanyarodás szab.megsért.

135

120

-12

Követ. Táv. be nem tart.

42

43

2

Műszaki hiba

3

6

100

Gyalogos hibájából

52

52

0

Figyelmetlenség

172

149

-14

Egyéb ok

134

104

-23

Amint az a táblázatból jól kiolvasható a baleseti okok között továbbra is vezető helyen áll a sebesség nem megfelelő megválasztása, azt követi az elsőbbségi szabályok megsértése, majd a kanyarodási szabályok megszegése, illetve a figyelmetlen vezetés.

A balesetet okozók megoszlási arányában nem történt lényegi változás. Az okozók sorrendje a következőképpen alakult: a személygépkocsi-vezetők voltak a legtöbben (551), tekintve, hogy a forgalomban mint járművezetők ők vesznek részt a legnagyobb számban, majd a kerékpárosok (126), tehergépkocsi vezetők (75), a gyalogosok (58), végül a segédmotor kerékpárosok (45) következtek. Ezek mellett, ha kisebb számban is de baleset okozói voltak a motorkerékpár vezetők (17), autóbuszvezetők (6) és az egyéb járművek (17) vezetői is.

A legtöbb ütközéses, gázolásos közlekedési baleset a gépjárművezetők gyorshajtásából, kanyarodás és az elsőbbségi jog meg nem adásából, figyelmetlenségéből, a KRESZ szabályok durva megszegéséből, ittas járművezetésből adódtak, tehát járművezetői, emberi hibákról van szó. A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek súlyossági fokának kimenetelét pedig nagymértékben befolyásolja a passzív biztonsági rendszerek használata.

A balesetek csökkentése érdekében a fokozott ellenőrzéseken, sebességellenőrzéseken túl a médiában megjelenő figyelemfelhívásokkal (országos és helyi) igyekszik a Baleset-megelőzési Bizottság „kampányolni” Ezen belül folyamatos tájékoztatást adunk a közlekedési ellenőrzések idejéről, eredményeiről. Az időjárási viszonyok megváltozásával felhívjuk a figyelmet a felelősségteljesebb közlekedésre.

A Megyei Baleset-megelőzési Bizottság (MBB) szervezi többek között az „Iskola Rendőre” programot, kapcsolatot tartanak iskolákkal, óvodákkal, vállalatokkal, rendszeresen jelen vannak a közlekedési témájú rendezvényeken.

Az MBB 2010. évre szóló közlekedésbiztonsági és baleset-megelőzési tevékenységének fő irányelvei továbbra is a „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” címet viselő fő célkitűzés volt. A 2010-es irányelveket továbbra is a „lassan járj, tovább élsz”, a „tiszta fejjel – biztonságban” és a „csak egy mozdulat a biztonság” jelmondatok köré csoportosítottuk.

2011-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a preventív tevékenységet alapvetően az alábbi - a leggyakoribb, illetve a legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő - magatartásokra kívánja irányítani:

  • sebességtúllépés;

  • ittas járművezetés;

  • biztonsági öv, gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása

  • kerékpáros közlekedési szabályok betartása

  • tilos jelzés figyelmen kívül hagyása