Szabolcs-Szatmár-Bereeg megyei eladósodottsági adatok 2011. első féléves mutatói

Sajnos arról nincsenek adatok, hogy ebből a 15 %-ból hány hitelügylet került át árverési szakaszba. Közüzemi tartozások, az APEH tartozások, valamint figyelembe véve, hogy más ügyekből indult  végrehajtásokra már nincs korlátozás, ez az érték kb. 20%-kal növekedett. A végrehajtási eljárásra átadott ügyek száma az év végéig valószínűleg jelentős mértékben – a mostanihoz képest akár 50%-ot elérő mértékben – is növekedhet. 

A Kormányzat öt pontos javaslata megmutatja, hogy kik számíthatnak segítségre. Sajnos azt kell mondjuk, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a segítségre számíthatók köre több mint felével csökkent. Meg kell vizsgálni, hogy mely családoknak kell saját maguknak megoldani problémájukat. Elsősorban a szabad felhasználású hitelt felvettek ne számítsanak segítségre, valamint azok sem, akik ugyan eredetileg lakáscélú hitelt vettek fel, de a banki segítségnyújtás kereteiben a hitelük státusza megváltozott. újrakezdési hitel vagy bármilyen más egyéb megnevezéssel, vagy átstrukturálták szerződéseiket, annak ellenére, hogy az eredeti hitelfelvételi célban változás nem állt be, illetve részt vettek az adósmentő programokban, az öt pontos javaslatcsomag már nem érvényes rájuk. Ez az eredetileg lakáshiteles szerződések kb. 25%-át érinti.

Nem számíthatnak segítségre azok sem, akik ellen bármilyen más egyéb ügyből kifolyólag végrehajtási eljárás indult. Ez a 90 napot meghaladó tartozással bírók esetében -mivel gyakorlatilag már felélték minden tartalékukat- az eredetileg lakás-hitelt felvettek és bedőltek akár 30%-át is elérheti. Ezeket a számokat figyelembe véve a bedőlt hitelesek kb. 75%-a kénytelen lesz saját erejéből boldogulni és lakhatási problémáját megoldani.

Érdekes módon azok járnak legjobban, akik ”nem kapkodták el” a bankkal történő egyeztetéseiket, hiszen ők nagy valószínűséggel számíthatnak állami segítségre, sőt még arra is, hogy a fennmaradt tartozásukat a bank el fogja engedni. Ez a fizetési morált tovább fogja lazítani, illetve meggyorsítja a még fizető ügyfelek bedőlési hajlandóságát.

Rosszul járnak az ún. „gazdagok” is, a 30 milliós ingatlan érték és 20 milliós tartozás felettiek, akiket azonnal árverezhetnek. Igaz, ember legyen a talpán aki most korrekt módon meg tudja állapítani egy ingatlan valóságos értékét. Az is fontos szempont lehet, hogy egy több generációs házban hányan laknak.

Kimaradt a törvényalkotásból az áprilisban beharangozott végrehajtói jutalékok 50%-os csökkentése., amely rendkívül nagy könnyebbséget jelentett volna minden végrehajtás alá vont számára, valamint az, hogy a kezesek és adóstársak csak a jelzálog alá vont ingatlan értékéig felelnek ingó és ingatlan vagyonukkal.

Lekerült a napirendről az ún. „tiszta lappal történő kezdés”  lehetősége, amely eredetileg azt jelentette, hogy a tulajdonos csak az ingatlan értékéig felel a felvett tartozásért. és azt meghaladóan már további adósságok nem terhelik. Most ez átnevezésre került „az elsétálás joga” kifejezésre, amely azt a képzetet tükrözheti, hogy bárki könnyelműen és felelőtlenül állami segítséggel kisétálhatna a hiteléből, minden gondot és bajt másra hárítva. Ez természetesen így nem igaz, hiszen a helyzet kialakulásáért az állam, a bank, és az ügyfél egyaránt felel, sőt az elhúzódó válságkezelésért elsősorban az első kettőt terheli a felelősség. 

A leszűkített öt pontos javaslat-csomag után szinte alig marad olyan adós, akinek az államnak hivatalosan segítenie kell.

Eljött az ideje annak, hogy minden család saját maga elemezze kialakult helyzetét  és gondoskodjon lakhatásának megoldásáról. Több nagyváros is jelezte már, hogy gyakorlatilag nincsenek önkormányzati bérlakásaik, illetve csak úgy tudnak helyet teremteni és lakhatási feltételt biztosítani, ha kiköltöztetik azokat, akik jelentősen elmaradtak a bérleti díjakkal, illetve a közüzemi tartozásokkal. Viszont azok lakhatását is meg kell oldani valamilyen szinten.

A lakáshitelesek számára építendő lakóparkok magukban hordozzák a gettósodás veszélyét- de nem is szabad egy helyre összegyűjteni azokat, akik bajba kerültek, hiszen ez a megbélyegzés lehetőségét vonhatja maga után és nem igazodik a valóságos élethelyzetekhez.

A kilakoltatási kvóta megállapítása is kétélű fegyver lehet, hiszen akikre 2014-15-ben kerül sor, azok tartozása az eredetihez képest akár megötszöröződhet. Aggasztó továbbá az is, hogy az Önkormányzatok még nem dolgozták ki terveiket a fedél nélkül maradt családok elhelyezésére. 

Az igazi és hatékony megoldási lehetőség kidolgozása sajnos még várat magára. Igazából jó és mindenki számára kedvező megoldások sajnos nincsenek. Mérlegelni azonban feltétlen szükséges.

Kiknek az érdekét helyezzük előtérbe? A válság veszteseit, a bankok profitját, vagy a bankadóból befolyt összegeket? Két dologhoz mindenképpen ragaszkodni kellene: a lakásukat elvesztők vagy kedvezményes hitelhez jussanak egy szerényebb ingatlan megvásárlására, vagy ingatlanuk kerüljön be az eszközkezelőbe Ez még mindig olcsóbb lenne, mint a lakóparkok építése. A „tiszta lappal történő kezdés” lehetőségének megteremtése annál is inkább fontos, mivel egyre jobban bebizonyosodik, hogy a bankok szerződéskötési és szerződésmódosítási gyakorlata nem volt mindenben jogszerű.

A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája az év végéig nagy valószínűséggel meghosszabbítja az ingyenes tanácsadás lehetőségét minden bajba jutott számára.

Az ezzel kapcsolatos információk a www.bankikarosultak.hu honlapon elérhetőek. 

Kovács László  ügyvezető