Étkezési utalvánnyal kompenzálható a nettó bérek 2014-ig tartó csökkenése

2011, július 6 - 15:28

A nettó bérek 2011-ben megkezdődött csökkenése egy folyamat része, és mára már az is kiderült, hogy még várhatóan két éven keresztül tart. Ennek oka, hogy a Széll Kálmán terv alapján az adójóváírás megszűnik, a szuperbruttó kivezetése pedig az esetek túlnyomó többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni.

Hatékony és valós megoldást a bércsökkenés kompenzációjára az étkezési utalvány nyújthat.A kormány konvergencia programjában szereplő tervek alapján, havi nettó 200-230 ezer forintos jövedelem alatt minden munkavállalónak csökkeni fog a nettó bére. Az adójóváírás megszűnéséből adódó csökkenést a szuperbruttó kivezetése az esetek túlnyomó többségében nem tudja ellensúlyozni. Ez a negatív folyamat a munkavállalók kétharmadát érinti, azaz 2,5 millió ember megélhetése lesz évről évre nehezebb, amennyiben semmilyen kompenzáció nem történik. A nettó bérek csökkenése ráadásul éppen azokat a munkavállalókat érinti, akik amúgy is alacsonyabb keresettel rendelkeznek, és akik számára a mindennapi megélhetés a tét.

 

A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk. A kormány a bérek kompenzációját a munkáltatóktól várja, ezt azonban a cégek nehezen vagy nem fogják tudni megadni a béremeléssel együtt járó adó és járulék többlet miatt.

 

A munkáltatók számára az étkezési utalványok juttatása jelenthet valós megoldást a kompenzációra, mint a cafeteria rendszeren belül a mindennapi megélhetéshez leginkább közel álló juttatási forma. Az étkezési utalványokat a munkáltatók a bérben történő kifizetéshez képest jóval kedvezőbb munkaadói költség mellett biztosíthatják a dolgozóknak, és ugyanazon juttatási keret mellett a munkavállalóknak magasabb nettó kompenzációt adhatnak. Szemben a bérben történő kompenzációval, ebben az esetben 70-100 milliárd forint ráfordítással tudnák ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését.

 

Az étkezési utalványokkal történő kompenzáció emellett a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorol. Az étkezési utalvány felhasználása belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak (vendéglátóhelyek, helyi kisboltok) teremt többletbevételt.

 

A KOPINT-TÁRKI elemzése alapján erre szükség is van, hiszen a GDP az idén már közelíti a 6 évvel ezelőtti szintet, de a nettó reálkeresetek és különösen a lakossági fogyasztás szintje még számottevően elmarad attól. A belföldi kereslettől függő, piaci szolgáltató szektorok, így a kereskedelem és a vendéglátás krízise különösen mély: a 2008 eleje óta eltelt 13 negyedévből 11-ben növekedése kisebb (visszaesése nagyobb) volt, mint a GDP-é. Makrogazdasági szempontból jelen helyzetben különösen fontos a jövedelmi, fogyasztási lehetőségeket stabilizáló gazdaság- és társadalompolitikai lépések szerepe.

 

A fogyasztás élénkítése mellett az étkezési utalvány kiküszöböli a területi aránytalanságokat is, hiszen a papíralapú utalvány az ország bármely pontján működő számos vendéglátóhelyen vagy egyéb partnernél elkölthető. . Ezen kívül az utalvány segíti a gazdaság kifehérítését és a munkavállalók életminőségének javítását. Az étkezési utalványok könnyen elérhetők minden munkaadó számára, hiszen az utalványok forgalmazásával fő tevékenységként foglalkozó cégeken (Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo) és a kereskedelmi láncokon kívül immár az ügyfelek rendelkezésére áll egy állami tulajdonrésszel rendelkező új szereplő a Posta Paletta is. Az EUFE június 22-i levelében üdvözölte a versenytársat, és meghívta az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesüléshez való csatlakozásra.