Cafeteria tervek: mindenki rosszabbul járhat!
Csökkenő meleg étkezési keret, az étkezési utalvány eltűnése, terminálhoz kötött, kártya-alapú felhasználás: többek között erre számíthat 2012 januárjától mintegy 2,5 millió munkavállaló, amennyiben a kormányzat nemrégiben, a sajtón keresztül napvilágra került tervei megvalósulnak.
A változásokkal minden érintett veszítene: a munkavállalók mellett a munkaadók, a kis- és középvállalatok, a nemzetgazdaság, sőt még a költségvetés is. Az átrendezés iránya világos, az viszont kérdés, hogy így és ilyen áron érdemes-e.
A médiában megjelent, a kormányzat részéről még be nem jelentett rendelettervezet 2012 januárjától drasztikusan átalakítaná a béren kívüli juttatások, különösen az étkezési juttatások eddig megszokott és megbízhatóan működő rendszerét. A közeli céldátum már önmagában jelentős veszélyt jelent a cafeteria rendszer két évtizedes gördülékeny működésére, hiszen alig 3 hónap alatt kellene egy teljesen új szolgáltatási környezetet felépíteni, mely 2,5 millió munkavállaló béren kívüli juttatásait kezelné. A technikai nehézségek mellett azonban számos negatívummal kell szembesülnie az összes érintettnek.
Munkavállalók: csökkenő keret, korlátozott felhasználás
A munkavállalók egyértelműen nagy veszteséget szenvednének el. Míg jelenleg havonta 18.000 forint értékig adható kedvezményesen meleg étkezési juttatás, a tervek szerint ennek összege havi 12.500 forintra csökkenne, és csak a SZÉP Kártyán, sokkal szűkebb elfogadói körben lehetne igénybe venni.
A hideg ételutalvány megszűnne, vagy ha meg is maradna, csak átmeneti időre havi 5-8.000 forintra csökkentett értékig lenne adható. Ráadásul az utalványokat kizárólag egyetlen állami szolgáltató bocsáthatná ki. A keretösszegek csökkenése mellett szűkülnének a felhasználás lehetőségei is. Sok család költségvetésében fontos szerepe van az élelmiszer-üzletekben is elkölthető utalványnak, illetve sokan jelenleg ezen utalványokat kis önkiszolgáló éttermekben, kifőzdékben, munkahelyi étkezdékben használják fel.
Az étkezési keret elköltésének technikai akadályai is lennének: a kártya alapú rendszerhez egy országos, minden települést lefedő elfogadóhely hálózatot kellene kiépíteni, hogy a felhasználók ne érezzenek változást a szolgáltatás és felhasználás minőségében, lehetőségeiben. Jelenleg mintegy 40 ezer helyen válthatják be étkezési utalványaikat, azonban a tapasztalatok szerint az elfogadó egységek 80 százaléka még nem rendelkezik kártyaleolvasóval, ezek hiánya pedig munkavállalók millióit érintheti, hiszen nem tudnak a saját településükön, az általuk már korábban megszokott helyeken kártyával fizetni.
Munkáltatók: elégedetlen munkavállalók
Az adójóváírás kivezetése miatt a munkavállalók kétharmadának, csökken a nettó bére. A kormány nemrégiben lehetővé tette, hogy a kieső jövedelmet a munkáltatók kedvezményesen adható cafeteria juttatásokkal is kompenzálhatják. A tervezett változtatások pont a munkavállalók körében legnépszerűbb kedvezményes juttatási elemtől fosztaná meg a munkaadókat. Kizárólag a SZÉP Kártya az alacsony keresetűek számára nem megoldás. A béren kívüli juttatások rendszerének ilyen hirtelen átalakítása súlyos nehézségeket okozna a munkáltatók számára és kiszolgáltatottá tenné őket egy monopol kibocsátó szolgáltatás és ár színvonalának.
Kis- és középvállalatok: elmaradt forgalom
A kkv-k szektor – stratégiai szerepe ellenére – jelentős veszteségeket szenvedhet el januártól. A kisforgalmú egységek, melyek nem tudják kiépíteni a szükséges kártyaleolvasó terminálokat, az étkezési utalvány megszűnésével egyszerűen kiesnek a beváltóhelyek köréből, pedig egy kifőzdében a forgalomnak sok esetben a felét is kiteszik az utalványok. Az éttermek, kifőzdék, ételfutárok túlnyomórészt kis vagy közepes méretű vállalkozások, a tervezet fenti pontjai pedig vagy teljesen kizárnák őket a beváltóhelyek piacáról, vagy kétségessé tenné, hogy megéri-e beváltóhelynek lenniük.
A napvilágra került rendelet-tervezet szerint „a kibocsátó intézmény az elfogadóhelyeket maga választja ki”, azaz a jelenlegi, piaci alapú rendszert felváltaná egy monopolisztikus, versenyt korlátozó forma, ahol a kibocsátó cég döntené el, ki lehet elfogadóhely.
Költségvetés és nemzetgazdaság: a fő vesztesek
A cafeteria rendszer tervezett átalakítása következtében az állam jelentős ÁFA, SZJA és a bért terhelő egyéb járulékok bevételeitől esne el. Amennyiben az a nagyon optimista feltételezés valósulna meg, hogy a felhasználók 40 százaléka áttérne 2012 januárjától a kártya-alapú juttatásra, akkor is a jelenlegi helyzethez képest az állami költségvetésnek éves szinten mintegy 20 milliárd forintos kieséssel kell számolnia. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ebben az esetben a 2,5 millió munkavállaló nettó jövedelme csökkenne mintegy 100 milliárd forinttal, azaz ennyi vásárlóerő tűnne el a gazdaságból is.
Az EUFE két évtizedes szakmai és hazai piaci tapasztalatait felhasználva kész együttműködni egy mindenki számára előnyös rendszer kialakításában.