Tumorprevenció – élelmiszerekben, ételekben előforduló antioxidáns vegyületek
Jelenleg Magyarországon az aktív korú népesség második leggyakoribb halálokát, a szív és érrendszeri megbetegedések után, a tumorok okozzák. A rosszindulatú daganatok keletkezésének 30%-a helyes táplálkozással megelőzhető lenne.
A táplálékokban vannak olyan daganatellenes molekulák, amelyeket ha napi rendszerességgel viszünk a szervezetünkbe, csökkenthetjük a daganatos megbetegedés kockázatát.
Ezt az alábbi élelmiszerekkel tehetjük
Káposzta, brokkoli, kelbimbó:
Jelentős polifenoltartalommal bírnak. Kutatások bizonyítják, hogy állat kísérletek során az emlő, gasztrointesztinális, valamint a tüdőkarcinomák kialakulását csökkenthetik.
Nagy mennyiségben tartalmaznak glukozinolátokat. A glukozinolátok képesek felszabadítani az izotiocianátokat és az indolokat. A két utóbbi vegyületcsoport bizonyítottan antikarcinogén (daganatok képződését gátló) hatású. Pl. a brokkoli elrágása közben a kiszabaduló mirozináz enzim a brokkoli glukizinolátját hasítja, így az szulforafánná alakul. Az említett anyagok hőérzékenyek, és jól oldódnak vízben. Emiatt a bő vízben való főzés felére csökkenti a káposztafélékben lévő glukozinoláttartalmat. Ezért hatásosabb a nyers formában való káposzta fogyasztása (pl. salátaként).
Javasolható még a káposztafélék párolva vagy mikróban, wokban való elkészítése. A fagyasztott termékek tumorpreventív hatása kisebb, mivel a glukozinoláttartalom a blansírozás során csökken. Egy adag brokkoli szulforafántartalma 60 mg, a brokkoli csírájában százszoros mennyiség található, a brokkolicsíra szendvicsre szórva .
A kínai kel phenethyl isotiocionatja apoptosist indít el. A kelbimbó indol-3-carbinolt tartalmaz.
Fokhagyma, vöröshagyma
A vöröshagyma fő alkotója a quercetin, a fokhagymáé az alliin. Zúzásra az allináz enzim felszabadul, így allicinné, majd diallil szulfiddá alakul át, ami állatkísérletekben az emlő-, prosztata-, nyelőcső-, gyomor-, valamint a bélrendszeri karcinómák kialakulását csökkentette.
Kísérleti patkányokban az említett anyagok DNS- mutáció leállítására voltak képesek. A póréhagyma, mogyoróhagyma fogyasztása szintén jótékony hatású.
Szója
Izoflavonoid-tartalma magas (hasonlóan a csicseriborsóhoz). Hazánkban az élelmiszeripar használja fel (elsősorban húsipari készítmények dúsítására). Ennek ellenére a dúsított élelmiszerek izoflavonoid-tartalma nagyon kis mennyiségű. A szója fő izoflavonoidja a gensztein. A gensztein képes kémiai szerkezete révén az ösztrogénreceptorokhoz kötődni. A gensztein az emlő- és prosztatatumorok megelőzésében játszhat szerepet.
Kurkuma
Fő alkotója a kurkumin. A véralvadást gátolja, és koleszterin szintre is jó hatással van, valamint a máj-, bőr-, valamint bélrendszeri tumorok, kialakulását gátolhatja. Kísérleti egerekben a vatagbélben lévő polipok növekedését 40%-ban csökkentette.
Sajnos a kurkuma felszívódása az emberi szervezetben rossz, de a borsban található piperin elősegíti felszívódását.
Zöld tea:
A fekete teával szemben a legkisebb kémiai átalakuláson a zöld tea esik át. A fekete tea az előállítása során jelentősen veszít polifenoltartalmából. A polifenolok a zöld teában nagyobb mennyiségben találhatók, az epigallokatekingallát a leukémiák kialakulását gátolhatja. Erős antioxidáns hatású, a gránátalma léhez hasonló mértékben.
Bogyós gyümölcsök:
Az áfonya antocianidintartalma nagy, míg az eper, málna dió, ellagilsavtartalma jelentős. Az ellagilsav kisérleti körülmények között állatokban a DNS-mutációt akadályozta meg.
Omega-3-zsírsavak:
Az emberi szervezet előállításukra képtelen emiatt esszenciálisak. A szervezet számára szükséges mennyiséget csak külső forrásból tudjuk fedezni. (makréla, szardínia, lazac,)
Fajtái: EPA,-eikozapentaénsav, DHA- dokozahexaénsav.
A koleszterinszintet csökkentik, emiatt a szív-ér rendszeri betegségkben a táplálkozás egyik fő alkotóelemeként szolgálnak.
A tumorok kialakulásában, kísérleti állatokban elsősorban a hasnyálmirigy-, végbél-, emlő- és prosztatadaganatok esetében megelőző szerepük lehet.
Paradicsom
Fő fitokémiai alkotója a likopin. Kiváló antioxidáns, főtt formában nagyobb mennyiségben felszívódik mint a nyers paradicsomból. Állatkísérletek során a prosztatadaganatok kialakulását gátolta.
Citrusfélék
A citrusfélékben polifenolok és terpének találhatók. Rendszeres fogyasztásuk a bélrendszeri tumorok előfordulásának kockázatát 40–50%-kal csökkentette állatkísérletek során.
Vörösbor
Rezveratroltartalma jelentős. A vörösbor mérsékelt fogyasztása (férfiak 2 dl/nap, nők: 1,5 dl/nap) egy kísérlet alapján a szív-ér rendszeri megbetegedések halálozási kockázatának csökkenésével járt.
Véralvadásgátló, koleszterinszintet csökkentő, valamint a HDL-koleszterinszintet növelő hatással bír.
Az emlő- és végbélkarcinomák megelőzésében betöltött szerepét vizsgálatok igazolták.
Csokoládé
A tumorprevencióban betöltött szerepét magas polifenoltartalmának köszönheti. A 70%-os vagy annál nagyobb kakaótartalmú csokoládék sorolhatók csak ebbe a csoportba.
Bármely zöldég és gyümölcs fogyasztása javasolható a megelőzésben betöltött pozitív szerepük elsősorban az antioxidáns tartalmuknak köszönhető.
Egyes zöldségek és gyümölcsök antioxidáns aktivitása (fenntről lefelé csökkenő sorrendben):
Gyümölcsök: |
Zöldségek |
Vad fekete áfonya |
Vörösbab |
Tőzegáfonya |
Articsóka |
Szeder |
Burgonya |
Málna |
Vöröskáposzta |
Szamóca |
Spárga |
Alma |
Vöröshagyma |
Cseresznye |
Édesburgonya |
Szilva |
Retek |
Avokádó |
Spenót |
Körte |
Padlizsán |
Narancs |
Brokkoli |
Piros szőlő |
Saláta |
Grapefruit |
Piros paprika |
Őszibarack |
Borsó |
Mangó |
Kukorica |
Sárgabarack |
Zöldpaprika |
Ananász |
Paradicsom |
Banán |
Zeller |
Nektarin |
Karfiol |
Kivi |
Sárgarépa |
Sárgadinnye |
Jégsaláta |
Görögdinnye |
uborka |
A felsoroltakon túl szinte minden zöldség és gyümölcs tartalmaz védő hatású antioxidáns vegyületeket, így bármely évszakban van lehetőség a betegségek megelőzésére, melyek az immunrendszer védekezését is aktivizálja, és nem utolsó sorban vitamintartalmuk révén segítenek megelőzni a fertőző légúti megbetegedéseket is. Ajánlható naponta minimum fél kg zöldség és gyümölcs elfogyasztása.
Fogyasszunk naponta 3-4 alkalommal zöldséget, gyümölcsöt, salátának, nyers formában, vagy leveseknek, mártásoknak. Tartalmaznak B,-C-K-vitamint, folátokat, flavonoidokat rostokat, karotinoidokat, cinket, és szelént.
Felhasznált Irodalom:
Béliveau, R.; Gingras, D.: Táplálkozással a rák ellen. Kossuth, Budapest, 2006.
Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat, Medicina 2006.
Összeállította: Horváth Judit- dietetikus
Lektorálta: Dr. Olajos Judit PhD főorvos