Tumorprevenció – élelmiszerekben, ételekben előforduló antioxidáns vegyületek

A táplálékokban vannak olyan daganatellenes molekulák, amelyeket ha napi rendszerességgel viszünk a szervezetünkbe, csökkenthetjük a daganatos megbetegedés kockázatát.

 

Ezt az alábbi élelmiszerekkel tehetjük

 

Káposzta, brokkoli, kelbimbó:

Jelentős polifenoltartalommal bírnak. Kutatások bizonyítják, hogy állat kísérletek során az emlő, gasztrointesztinális, valamint a tüdőkarcinomák kialakulását csökkenthetik.

 

Nagy mennyiségben tartalmaznak glukozinolátokat. A glukozinolátok képesek felszabadítani az izotiocianátokat és az indolokat. A két utóbbi vegyületcsoport bizonyítottan antikarcinogén (daganatok képződését gátló) hatású. Pl. a brokkoli elrágása közben a kiszabaduló mirozináz enzim a brokkoli glukizinolátját hasítja, így az szulforafánná alakul. Az említett anyagok hőérzékenyek, és jól oldódnak vízben. Emiatt a bő vízben való főzés felére csökkenti a káposztafélékben lévő glukozinoláttartalmat. Ezért hatásosabb a nyers formában való káposzta fogyasztása (pl. salátaként).

 

Javasolható még a káposztafélék párolva vagy mikróban, wokban való elkészítése. A fagyasztott termékek tumorpreventív hatása kisebb, mivel a glukozinoláttartalom a blansírozás során csökken. Egy adag brokkoli szulforafántartalma 60 mg, a brokkoli csírájában százszoros mennyiség található, a brokkolicsíra szendvicsre szórva .

 

A kínai kel phenethyl isotiocionatja apoptosist indít el. A kelbimbó indol-3-carbinolt tartalmaz.

 

Fokhagyma, vöröshagyma

A vöröshagyma fő alkotója a quercetin, a fokhagymáé az alliin. Zúzásra az allináz enzim felszabadul, így allicinné, majd diallil szulfiddá alakul át, ami állatkísérletekben az emlő-, prosztata-, nyelőcső-, gyomor-, valamint a bélrendszeri karcinómák kialakulását csökkentette.

 

Kísérleti patkányokban az említett anyagok DNS- mutáció leállítására voltak képesek. A póréhagyma, mogyoróhagyma fogyasztása szintén jótékony hatású.

 

 

Szója

Izoflavonoid-tartalma magas (hasonlóan a csicseriborsóhoz). Hazánkban az élelmiszeripar használja fel (elsősorban húsipari készítmények dúsítására). Ennek ellenére a dúsított élelmiszerek izoflavonoid-tartalma nagyon kis mennyiségű. A szója fő izoflavonoidja a gensztein. A gensztein képes kémiai szerkezete révén az ösztrogénreceptorokhoz kötődni. A gensztein az emlő- és prosztatatumorok megelőzésében játszhat szerepet.

 

 

Kurkuma

Fő alkotója a kurkumin. A véralvadást gátolja, és koleszterin szintre is jó hatással van, valamint a máj-, bőr-, valamint bélrendszeri tumorok, kialakulását gátolhatja. Kísérleti egerekben a vatagbélben lévő polipok növekedését 40%-ban csökkentette.

 

Sajnos a kurkuma felszívódása az emberi szervezetben rossz, de a borsban található piperin elősegíti felszívódását.

 

Zöld tea:

A fekete teával szemben a legkisebb kémiai átalakuláson a zöld tea esik át. A fekete tea az előállítása során jelentősen veszít polifenoltartalmából. A polifenolok a zöld teában nagyobb mennyiségben találhatók, az epigallokatekingallát a leukémiák kialakulását gátolhatja. Erős antioxidáns hatású, a gránátalma léhez hasonló mértékben.

 

Bogyós gyümölcsök:

Az áfonya antocianidintartalma nagy, míg az eper, málna dió, ellagilsavtartalma jelentős. Az ellagilsav kisérleti körülmények között állatokban a DNS-mutációt akadályozta meg.

 

Omega-3-zsírsavak:

Az emberi szervezet előállításukra képtelen emiatt esszenciálisak. A szervezet számára szükséges mennyiséget csak külső forrásból tudjuk fedezni. (makréla, szardínia, lazac,)

Fajtái: EPA,-eikozapentaénsav, DHA- dokozahexaénsav.

A koleszterinszintet csökkentik, emiatt a szív-ér rendszeri betegségkben a táplálkozás egyik fő alkotóelemeként szolgálnak.

A tumorok kialakulásában, kísérleti állatokban elsősorban a hasnyálmirigy-, végbél-, emlő- és prosztatadaganatok esetében megelőző szerepük lehet.

 

Paradicsom

Fő fitokémiai alkotója a likopin. Kiváló antioxidáns, főtt formában nagyobb mennyiségben felszívódik mint a nyers paradicsomból. Állatkísérletek során a prosztatadaganatok kialakulását gátolta.

 

Citrusfélék

A citrusfélékben polifenolok és terpének találhatók. Rendszeres fogyasztásuk a bélrendszeri tumorok előfordulásának kockázatát 40–50%-kal csökkentette állatkísérletek során.

 

Vörösbor

Rezveratroltartalma jelentős. A vörösbor mérsékelt fogyasztása (férfiak 2 dl/nap, nők: 1,5 dl/nap) egy kísérlet alapján a szív-ér rendszeri megbetegedések halálozási kockázatának csökkenésével járt.

Véralvadásgátló, koleszterinszintet csökkentő, valamint a HDL-koleszterinszintet növelő hatással bír.

Az emlő- és végbélkarcinomák megelőzésében betöltött szerepét vizsgálatok igazolták.

 

 

Csokoládé

A tumorprevencióban betöltött szerepét magas polifenoltartalmának köszönheti. A 70%-os vagy annál nagyobb kakaótartalmú csokoládék sorolhatók csak ebbe a csoportba.

Bármely zöldég és gyümölcs fogyasztása javasolható a megelőzésben betöltött pozitív szerepük elsősorban az antioxidáns tartalmuknak köszönhető.

 

 

Egyes zöldségek és gyümölcsök antioxidáns aktivitása (fenntről lefelé csökkenő sorrendben):

 

Gyümölcsök:	Zöldségek
Vad fekete áfonya	Vörösbab
Tőzegáfonya	Articsóka
Szeder	Burgonya
Málna	Vöröskáposzta
Szamóca	Spárga
Alma	Vöröshagyma
Cseresznye	Édesburgonya
Szilva	Retek
Avokádó	Spenót
Körte	Padlizsán
Narancs	Brokkoli
Piros szőlő	Saláta
Grapefruit	Piros paprika
Őszibarack	Borsó
Mangó	Kukorica
Sárgabarack	Zöldpaprika
Ananász	Paradicsom
Banán	Zeller
Nektarin	Karfiol
Kivi	Sárgarépa
Sárgadinnye	Jégsaláta
Görögdinnye	uborka

 

 

A felsoroltakon túl szinte minden zöldség és gyümölcs tartalmaz védő hatású antioxidáns vegyületeket, így bármely évszakban van lehetőség a betegségek megelőzésére, melyek az immunrendszer védekezését is aktivizálja, és nem utolsó sorban vitamintartalmuk révén segítenek megelőzni a fertőző légúti megbetegedéseket is. Ajánlható naponta minimum fél kg zöldség és gyümölcs elfogyasztása.

 

 

Fogyasszunk naponta 3-4 alkalommal zöldséget, gyümölcsöt, salátának, nyers formában, vagy leveseknek, mártásoknak. Tartalmaznak B,-C-K-vitamint, folátokat, flavonoidokat rostokat, karotinoidokat, cinket, és szelént.

 

 

Felhasznált Irodalom:

Béliveau, R.; Gingras, D.: Táplálkozással a rák ellen. Kossuth, Budapest, 2006.

Rodler Imre: Új Tápanyagtáblázat, Medicina 2006.

 

 

Összeállította: Horváth Judit- dietetikus

Lektorálta: Dr. Olajos Judit PhD főorvos