FŐHAJTÁS ÉS MAGUNKBA NÉZÉS
A magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról méltó módon megemlékezni - ez a cél vezérelte a Magyar Kormányt, amikor az 1005/2013. számú határozatával életre hívta a Magyar Holokauszt - 2014 Emlékbizottságot, mely a diplomácia, a történelmi egyházak, a civil szféra és a magyarországi zsidóság képviselőinek fórumaként hirdette meg a 2014-es emlékévet.
<p class="rtejustify">Ennek kapcsán hazánkban tudományos konferenciák, ismeretterjesztő előadások, kiállítások, filmvetítések és könyvbemutatók százain vehetett részt az érdeklődő.</p>
<p class="rtejustify"><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Mi – kicsiny csoportunk, a NYÍRI AFK (filmes) Egyesület és a PegazusTv Média és Oktató Kft. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">munkatársai – a megemlékezés/főhajtás szándéka, az akkori és jelenbeli magyar állampolgárságú </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">zsidóság életével kapcsolatos kérdések felvetése mellett nem utolsósorban az önmagunkba nézés </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">szándékától vezérelve látogattunk el a nyíregyházi zsinagógába.</span></p>
<p class="rtejustify">A látogatás előtt, 2015. január 27-én kiállítás-megnyitón és kisfilmbemutatón vettünk részt, de <span style="line-height: 20.7999992370605px;">már akkor éreztük, hogy egy megemlékezés protokolláris eseményébe – a holokauszt-túlélő, és </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">annak rokonai, a sajtó villogó vakui és a TV-kamerák kereszttüzébe, a néhány tucat megjelent </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">érdeklődő mellé – nem illő, nem való a csendes elmélkedés, és a közben megfogalmazott kérdéseink, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">érzelmeink sem.</span></p>
<p class="rtejustify">Ezért inkább egy későbbi délutánon, hála Somos Péter segítségének, bejárhattuk a zsinagógát, a <span style="line-height: 20.7999992370605px;">kertet és a gyülekezeti házat, megnézhettük még egyszer, senkitől sem zavartatva a kiállításokat, és </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">nem utolsósorban, miközben elgondolkodhattunk a múltról és jelenről, feltehettük kérdéseinket. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Hadd írjam le, nem dicsekvőn, hanem éppen hogy kissé megütközve, hogy csupán öten voltunk, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">akik arra a késő délutáni, majdnem két órás látogatásra elmentünk. Akiknek szóltam, ennél jóval </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">többen voltak, de már ez is magunkba nézést érdemel. Magyarországon, a magyarsággal együtt a </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">zsidó vallásúak már a honfoglalás óta velünk élnek. Ide, a Kárpátok nyugodt vidékére már az Árpád- </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">házi királyok alatt százával és volt, amikor ezrével érkeztek zsidók, vagy menekültként, a „művelt” </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">nyugatiak pogromjai, máglyáinak lobogása elől, vagy földet, munkalehetőséget és új hazát keresve </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">maguknak.</span></p>
<p class="rtejustify">A történelem mindig csak a „balhékkal” foglalkozik, ugyanúgy, ahogyan a sajtó is, ezért is tűnhet úgy, <span style="line-height: 20.7999992370605px;">hogy a magyar és zsidó együttélés mindig is gondokkal terhelt volt. Csakhogy nézzük meg, mikor is </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">jelentkeztek szakadások! A teljesség igénye nélkül, kiragadott néhány példával élve, pl. a 1500-as </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">évek legelején, amikor a magyarság úgy érezte, két nagy őrlőkő között darálják, a Habsburg nyugat </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">és a török dél-kelet között. Utaljunk Szerencsés Imre alkincstartó, a gyengekezű II. Lajos magyar, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">cseh és horvát király emberének esetére, aki Salamon ben Efraim néven született szefárd zsidó volt. </span></p>
<p class="rtejustify"> </p>
<p class="rtecenter">[bg|_Cikkek/2015/2015_02/Fohajtas_|3|176|random|#FFFFFF]</p>
<p class="rtejustify"> </p>
<p class="rtejustify"><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Ő maga megkeresztelkedett, de amikor az akkori nép és a politikacsináló urak vádolták a királyt </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">az ország vagyonának elherdálásáért, a sok mulatozásért, a török veszéllyel való nem törődésért, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">szó szerint bűnbak kellett, nem is a kincstartó, hanem az alkincstartó. Hiszen az zsidó volt! Vagy a </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">török idők végén, a császári zsoldosok azzal az ürüggyel fosztották ki és gyilkolták le a magyarországi </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">zsidókat, mert azok „olyan hasonlóan néztek ki, mint a törökök”. Ugyanígy zsidók elleni atrocitások</span></p>
<p class="rtejustify">jellemezték az első világháborút követő államösszeomlást és országvesztési folyamatot, hiszen <span style="line-height: 20.7999992370605px;">mindig is egyszerűbb volt bűnbakot-bűnbakokat találni az önmagunkba nézés helyett.</span></p>
<p class="rtejustify">Sajnos manapság is van olyan, aki felkiált: „mit akarnak még a zsidók!” Pedig nem: mit akarunk mi? <span style="line-height: 20.7999992370605px;">Kérdezzük mi, egymástól, de elsősorban önmagunktól. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Önmagamtól megkérdeztem: mit tudok a zsidóságról és a Nyíregyházán velünk élő zsidó </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">vallásúakról? Majdhogynem sommásan azt mondhattam, hogy semmit. Vagy csupán annyit, amennyi </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">a történelemkönyvekben van, meg a hírközlő csatornákon jut el hozzánk. Ez azonban édeskevés! </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Szemlesütve kérdeztük meg a zsidóság létalapjait jelentő információkat, és többször is el kellett </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">mondanunk, hogy nem tiszteletlenségből, hanem tudatlanságból kérdezzük ezt.</span></p>
<p class="rtejustify">Összefoglalva, amit megtudhattunk: 1865-ig a nyíregyházi hitközség a nagykállói rabbi felügyelete <span style="line-height: 20.7999992370605px;">alá tartozó fiókhitközség volt. Ekkor a megerősödött, létszámában megnövekedett közösség </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">önálló hitközséggé alakulhatott. Nyíregyházán két zsinagóga is állt, de a Szarvas utcai épület máig </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">tisztázatlan okokból – az elhurcoltak ruharaktára volt ott akkor – 1944-ben leégett. Helyén ma </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">iskola áll, a zsinagóga alapfalainak szikláit pedig 1953-ban a Kótaji úti zsidó temetőbe vitték át, az </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">elhurcoltak emlékművét felállítva. A másik (ortodox) zsinagóga az 1920-as években épült. Ma itt </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">működik a hitközség.</span></p>
<p class="rtejustify">A Vészkorszak idején mintegy 4.800 nyíregyházi zsidó vallású személyt írtak össze a hatóságok, akkor, <span style="line-height: 20.7999992370605px;">amikor Nyíregyháza lakossága kb. 62 ezer fő volt. A gettó területén akkor keresztények is laktak, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">akiknek záros határidőn belül ki kellett költözniük, a gettóba pedig a környékbeli és a megyei zsidó </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">lakosság egyre nagyobb számát zsúfolták be. Akadozott az ellátás, a víz, a villany. Egyre szaporodtak </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">az éjszaki-hajnali razziák. A zsidóknak nem lehettek vagyontárgyai... </span></p>
<p class="rtejustify"><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Mindezek száraz, hideg – máig érződőn hideg – tényadatok. Ahogyan az is, hogy városunk akkori </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">vezetése humanitárius okokból kórház-gyengélkedő felállításáról is határozott – azaz parancsba adta </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">a zsidóknak – a gettó területén. Erre a célra az önkormányzat a Síp utcai zsinagóga épületét jelölte ki. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Itt máris felmerülhet az olvasóban a kérdés: de akkor hol folyhatott az istentisztelet? A másik adalék, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">amit kalauzunktól megtudtunk, hogy a zsinagógában nem volt, és ma sincs fűtés. Tehát plusz öt fok </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">körüli hőmérséklet volt. Gondoljunk bele: beteg, legyengült emberek számára!</span></p>
<p class="rtejustify">És sorjáztak más, történelmi tényadatok: mivel a nyíregyházi gettóba nem fértek már az <span style="line-height: 20.7999992370605px;">összegyűjtöttek, ezért a Nyírtelekhez tartozó Varjúlapos nevű tanyán, a Dessewffy-uradalom </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">majorságában zsidó gyűjtőtábort állítottak fel. A tábort a csendőrök és az SS különös szigorúsággal </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">őrizte. Ide kerültek az úgynevezett, megbízhatatlannak nyilvánított zsidók, mind. A tábor saját</span></p>
<p class="rtejustify">csendőrnyomozó-részleggel rendelkezett. A táborban őrizetteket mind Auschwitz-Birkenauba <span style="line-height: 20.7999992370605px;">deportálták...</span></p>
<p class="rtejustify">1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az Auschwitz-Birkenau táborokat. Az ENSZ <span style="line-height: 20.7999992370605px;">2005-ben határozatba foglalta, hogy ez a nap az ENSZ Holokauszt Emléknapja. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kb. 150 zsidó vallású, illetve zsidó származású személy él. A </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Nyíregyházi Zsidó Hitközséggel kb. 60-70 fő tart szorosabb-lazább kapcsolatot. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Eddig a tények: a fentebb említett 4800 helyett 60-70, leginkább már idős ember. (Bár Izrael állam </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">megalakulásával sok zsidó döntött úgy, hogy ott akar élni.)</span></p>
<p class="rtejustify">Mi hallgattuk a tényeket, a tények záporát. Hallgattunk, gondolkoztunk, elmélkedtünk, önmagunkba <span style="line-height: 20.7999992370605px;">néztük. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Somos Péter megköszönte, hogy mi öten elmentünk. Mi még egy kissé mindig szégyelljük magunk, </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">hiszen igaz a mondás: „minél többet tanulok... annál inkább rájövök, milyen keveset tudok”.</span></p>
<p class="rtejustify">(Arisztotelész)</p>
<p class="rtejustify">Szándékunk, apró csoportunk szándéka, hogy ne csak az elmúlt megemlékezési évben, ne csak a <span style="line-height: 20.7999992370605px;">megemlékezés napján, hanem máskor is gondoljunk arra, mi mit tudunk, és mi mit teszünk. </span><span style="line-height: 20.7999992370605px;">Mi gondolkodtunk, kérdeztünk, fejet hajtottunk, önmagunkba néztünk és fotóztunk...</span></p>
<p class="rtejustify">Mindez kevés, de reméljük, hogy egy, ha aprócska is, de lépés...</p>
<p class="rteright"> </p>
<p class="rteright">Írta: Petrusák János<br />
<span style="line-height: 20.7999992370605px;">(a szerző fotóival)</span></p>
<p class="rteright"> </p>
<p class="rteright"> </p>
<p class="rteright"> </p>
<p class="rteright"> </p>