A Hajdúkról

A Hajdúkról Hajdú-Bihar Megye a nevét kapta róluk, sokan úgy emlékeznek rájuk, mint jó és kegyetlen harcosokra, akik a középkor végén feltűntek és végig harcolták Magyarország 150 éves török hódoltságát, sőt még utána is komoly hadi tényezőt alkottak hazánk fegyveres erőiben.

De kik is voltak a hajdúk? Magának a hajdú névnek többféle változata is van. Egyes feltételezések szerint török eredetű, de valószínű a magyar eredet is mely szerint a hajtó szóból származik. Foglalkozásukat tekintve ugyanis eredetileg a magyar királyság területéről Nyugat-Európába,

elsősorban német, és itáliai területekre hajtott szarvasmarha csordák fegyveres őrzését végezték,  abban a korban, amikor a rabló bandák, uralták az országutakat. Így edződtek a korszak legjobb zsoldos katonáivá.

A HajdúkrólEredetük a 15-16. századra vezethető vissza kialakulásuk pontos körülményei a múlt homályába vesznek, de már ott vannak Dózsa lázadó jobbágyseregében. Számuk a török előrenyomulásával egyre nő, érdekesség hogy ekkoriban foglalja el az oszmánhódító Magyarország középső harmadát és kezdi el a még ekkor is nagy számban itt élő jász-kun népesség felszámolását, ezért valószínűsíthető, valamint a harcmodor hasonlósága is azt engedi sejtetni, hogy bizonyos kapcsolat áll fenn hajdúk és a 13. században országunk területére települt kunok között. 

Zsoldos mivoltukból következik, hogy gyakran kellet menekülniük és sok zavargásban vettek részt, hol császári zsoldban álltak, hol a császár-király ellen lázadtak. Ezen megbízhatatlanságuk vezette őket Erdélybe, ahol 1604-ben a császár-király által fej és jószág vesztére ítélt magyar főúr Bocskai István a belőlük szervezett sereg segítségével, nemcsak hogy megmenekült a vesztőhelytől, de Erdély fejedelme lehetett. Ekkor ugyanis a hajdúk 6-8 ezres sereget voltak képesek kiállítani, ami a korszakban igen ütőképes seregnek számított. 

A HajdúkrólSzerepük érte a később Bocskai szabadságharcnak nevezett hadjáratban, Bocskai István Erdélyi Fejedelem (Uralkodott: 1605-1606) a saját birtokain telepítette le őket a ma róluk elnevezett Hajdú- Bihar Megye több településén, amelyek közül sok ma is viseli nevüket (Hajdúszoboszló, Hajdúhadház stb.)

A kiváltságok, amelyeket az idők folyamán kaptak a székelyekhez tették hasonlóvá őket. Bár szabadságukhoz és jogaikhoz foggal-körömmel ragaszkodtak, a Rákóczi szabadságharc után elkezdtek beolvadni a környék lakosságába, és mint önálló népelem lassan megszűntek létezni mára már csupán az utánuk elnevezett városok , falvak őrzik emléküket. De az sem elképzelhetetlen, hogy egyes vezetéknevek pontosabban magáról a személyről – annak a hivatásáról -,szólnak-szóltak.(Pl. Hajdú János)

                                                                                                Pásztor Miklós