Őszi Tárlat 2016 Nyíregyházán

2016, szeptember 9 - 12:49

Mindig érdekes látni a sokféleséget. Ilyen az idei Őszi Tárlat is, színes és változatos, annak ellenére, hogy tematikus volt a kiírása: Emlékezzünk a forradalom 60. évfordulójára!
 

17 művész mindösszesen 33 művét láthatjuk a Jósa András Múzeumban szeptember 9. – október 9. között. Hangulatos és változatos összeállítás, jól megrendezve.
Idén is díjat adott a város és a megye, amely díjakat Horváth János festőművész és Aranyász Zita grafikusművész kapta, a kiemelkedő munkákért.

Tizenhét mondat rólunk

Horváth János a „ Csend „ érzetét – tartalmát adja elő a geometria szigorával, eltérő idővonalakkal, visszafogott tört színekkel, karcolt-rusztikus felületeken.

Aranyász Zita fémszerkezetes lépcsővázba helyezi printelt szövegeit és szimbolikus körgyűrűjét a kimetszett körrel és egyéb hasonló jelzésekkel.

Csutkai Csaba kétszeresen is kizökkenti az Időt egymásra fotózott időszeleteivel, a faszerkezetek és motívumok időmarta felületeivel.

Gál Ludmilla egyik képén nő profilban, nemes virág a környezet áthatásaival, a szélek felé hangsúlyozott részletekkel, apró szépségekkel.

Krivánik József ellentétek harcát festi meg a háromszögek veszélyes szembeállításával, fokozatokban, bibliotikus keretben.
Küzmös Enikő lírai magyarázatokat közöl látvány és szerkezet között a pasztell és akvarell erejével, összefonódott, megsokszorozott szépséggel.

Varga Lóránt munkája érdekes színfolt, a komplementerekkel megfestett régi bakancs- esetlegesen.

Kerekes Elek „ Október”-e összedobált hasábok tömege ismételt méretekkel és színekkel.

Lukács Gábor a mögöttes sejtelmét kusza, derékszögű vonalszövete még fokozza.

Botrágyi Károly színezett karcain az összecsúszott utcák sajátos hangulatúak, jó értelmet adnak a nézelődésnek.

Kópisné Nagy Mária újságcímek, újságlapok, zászlók, tömegek rajzolva – szerkesztve – ragasztva – és tisztelet a hősöknek.

Botrágyi Mónika a változást jeleníti meg zászlólobogással, fényekkel, irányító vonalszerkezetekkel.

Mihálka György tengernyi emlékező égő-lobogó gyertyát festett - felettük reményteli pillangó. Mellette és külön: saját verse.

Havasi Tamás megszépíti az olykor tragikus emlékeket, kezében tartja a tankot, zászlót, szelíd tájat.

Szepessy Béla a gondolkodó emlékére tette egymás mellé-fölé-alá a vonuló tömeget, harcokat, romos utcákat- elválasztó, esetleges keskeny, színes sávokkal.

Nagy Lajos Imre portré éremsorozata igényesen formált, újszerű összeállításban.

H.Németh Katalin megélt élményeket rajzolt meg, ahogy a tankok vonultak Záhony felől, és ahogy a hírek kavarogtak.

                 
                                                                H.Németh Katalin grafikusművész