Mese, nem csak gyermekeknek

Horváth László – A királylány kertje
Petrusák János recenziója

„A mese a mindenség kulcsa. A lélek ajtaján kopogtat.” – Idézzük Carl Gustav Jungot, a nagy svájci pszichiátert. A mesét tehát nem szabad lenézni, mert a mese az emberiséggel egyidős. Minden korban, minden kultúrában voltak mesék, sajna a 20. század vége és a 21 eleje az angolszász kultúra világraszóló egyeduralmát hozta. Félreértés ne essék, nem az angolszász (angol és amerikai) kultúrával van a baj, hanem annak kizárólagosságával. Amikor egy magyar gyereket Mikulásról kérdezünk, akkor nem Szent Miklós püspökről szól, hanem Santa Claust emleget, vagy éppen Father Christmast. Az adventtel kezdődő karácsonyi forgatagokban általában nem a magyar karácsonyi énekek hangjai fogadnak, hanem a „Jingle bells, jingle bells…”, vagy a „Merry Christmas…” való igaz, hogy sokat hallott, ezért fülünkben csengő dallamai. Bár vannak pozitív kivételek, mint Nyíregyházán, ahol magyarul szólnak a karácsonyi ünnepváró dalok sőt tradicionális magyar dalok is elhangzanak.

Mert nekünk legyenek igenis, csakazértis, a „Kiskarácsony, nagykarácsony”, a „Karácsonynak éjszakáján”, vagy éppen a „Mennyből az angyal”, az egyik legrégebbi magyar karácsonyi ének, vagy a társai hangjai, amelyek a mi lelkünkhöz anyanyelvünkön szólnak! A magyar meséknek, legyen az népmese vagy műmese, több típusa ismert. Beszélhetünk tündérmeséről, állatmeséről, tanítómeséről, csalimeséről, s mindnek megvannak a jellegzetességei. A tündérmesékben például a hősnek vándorútra kell indulnia, próbákat kell kiállnia, vannak segítői és ellenfelei, köztük tündérek, varázslók, állatok, végül elnyeri jutalmát, mely általában a királylány keze.  Horváth László története a tündérmesék legtöbb jellemzőjével rendelkezik. Főhőse, a kertészfiú vándorútra megy, hogy még többet tudjon meg a virágokról, növényekről. Útja során különböző feladatokat old meg: meggyógyítja a 99 éves varázslószerzetest, különleges virágokat ültet, legyőzi a Fekete király elvarázsolt katonáit. Ellenfelei között megtaláljuk a gonosz varázslót épp úgy, mint a feladat teljesítését akadályozó varjakat; segítői között pedig a Fehér tündért, a Táltost és Pintyőkét, a kedves kismadarat. A mesében megjelennek varázserejű tárgyak is: a kertészfiú varázspor segítségével aratja egyik győzelmét.

A meglehetősen hosszú történet 16 részre tagolódik. Minden rész előtt néhány mondatos tartalmi ismertető található, melyek funkciója kettős: felkeltik a kíváncsiságot, ugyanakkor, különösen a mese vége felé, segítségükkel könnyen felidézhető az előző részek tartalma. Bölcsődés, óvodás és kisiskolás korú hallgatóknak, olvasóknak akár mint foglalkoztató könyv is funkcionálhat így, hiszen a felolvasó rákérdezhet a kicsinyeknél az előző fejezet tartalmát ismertetve annak egészére. Ez az értő olvasás, történetfigyelés képességének kialakulását korai korban segíti. Minden rész egy-egy izgalmas, érdekes jelenetnél fejeződik be, ezzel is fokozva a hatást: arra ösztönzik az olvasót, hogy a következő este folytassa a történetet, egészen a boldog befejezésig.

Horváth László tudja, mit jelent az anyanyelvi szó felelőssége és az anyanyelven elmondott mese jelentősége! A nagy elődöket értve és ismerve, Benedek Elek, Arany László vagy Pósa Lajos nyomdokain haladva komoly szóval, bár a mese eszközeivel tanít mindannyiunkat természetszeretetre, a világ és benne az ember megbecsülésére. Tanít-nevel, de nem erőszakosan, hanem „mesésen”. Kézbe véve kötetét, vagy éppen olvasva-felolvasva az interneten egy komoly férfiú szavait hallhatjuk, egy, a világot és benne a virágokat szerető embert, aki állandó jelzőkkel ruházza fel szeretett virágait: a gondos-levendulát, a bizalom-nárciszt, az aggódó-verbénát, a megbecsülés-orchideát s a társaikat.

Persze egy szép királylány – mert milyen lenne, ha egyszer mesebeli királylány – születésnapjával kezdődik a történet. És persze a kerttel, ahol dolgozik egy kertészfiú, ápolva a szép lány szép virágait. Nagy feladatot kap a főkertésztől a kertészfiú: ha már sokat nézi a királylányt, áhítattal, akkor tudnia kell azt is, hogy melyik virágoknál töltötte az el a legtöbb időt. Azokból a virágokból – a lány legkedvesebb virágaiból – kell összeállítani egy csokrot. Csakhogy: a rózsa hiába is olyan szép, de szúr ám! Amint a királylány is. Szép, de még tövises. A kertészfiúnak nagyon sok feladatot-próbát kell kiállnia, hogy a királyi kertet – és talán a királylányt is? – rábízzák. Hogy ilyen a valóságban nem lehet? Ezért mese a történet, amelyben minden megtörténhet, csupán kitartás és szív kell hozzá…

Jó olvasást kíván a PegazusTv Média és Oktató Kft ügyvezetője: Petrusák János
A könyv letölthető INGYENESEN az alábbi linkeken:
http://adamobooks.com/termek-A-KIRALYLANY-KERTJE-4746.html
http://mek.oszk.hu/19100/19136/