Művészet: tépj, eméssz! - Petrusák János könyvének recenziója

Művészet: tépj, eméssz! - Petrusák János könyvének recenziója Újabb mű, szinte lélekbevágó könyv jelent meg az irodalom palettáján. Petrusák János, a könyv írója nem aprózta el (ebben sem) az írást.

 

 

Hiszen saját maga is művészember: író-szerkesztő, csodálatosan fest, fotó- és filmklub vezetője és persze a vállalkozását sem hanyagolja el. „A művészet nem technikai tudás, nem a virtuozitás. – A művészet itt dől el – kopogtatta meg előbb a szívét, aztán a fejét . Az elégedettség a művészet halála!” – írja János a most elektronikusan megjelent könyvében.

Igazat kell, hogy adjunk neki, hiszen Picasso sem lehetett volna a világ nagy festőművésze, ha nem törekedett volna mindig a tökéletes alkotásra. Így vált ki az emberek közül, így lett individuálissá, vagyis egyénivé. János nem egy könyvet írt már, és aki ezeket elolvasta, az tudja, hogy írásaiban örökös körforgásként marad a nő és a férfi közt dúló érzelmi tusakodások „héjanásza”. No hiszen, milyen is lehet az, amikor először a lélek a lélekhez ér és nem a testhez? Vagy milyen lehet az, amikor a férfi által megálmodott női világkép romba dől egy kábult helyzet után? Mit is lát az olvasó a műben? Van egy fiatal, életerős, szobrászművésznek készülő férfi, és a vele szemben álló idős, élettapasztalattal teli szobrász. A „Mester”, aki tanítani akar, vagy csak magához láncolni fiatalabb társát? No, meg hát ott van maga a „Femme fatale” – a végzett asszonya. Az a titokzatos és csábító nő, aki nőiességével és erotikus kisugárzásával a férfiakat veszélyes helyzetbe sodorja. És természetesen felbukkan a „kis szürke egérként” viselkedő endomorf alkatú – elhízásra nagyon hajlamos–, erősebb jellemű, irányításra szakosodott, papucsférjet csináló nő, aki mindent megtenne a férfiért azért, hogy a felesége lehessen.

A művésszé váló akarás széjjeltépheti, megemésztheti a lelket? Mindent felad az ember azért, hogy álmai megvalósulhassanak? Emiatt szülő és gyermek kapcsolata is megváltozhat? Mintha életképek jelennének meg az olvasottak révén egy-egy szakaszrészben. Ezen ugyan nem is kellene csodálkoznunk, hiszen az író köztünk él.

Ő is emberi szemmel tekint kifelé a nagyvilágba, vagyis először inkább a környezete felé. Azért, hogy lélekbéli kudarc ne érjen bennünket, vagy mert a kérdéseinkre még nem kaptunk választ, feltétlenül el kell olvasnunk Petrusák János Művészet: tépj, eméssz! című könyvét!

Az olvasó ingyen letöltheti a http://mek.oszk.hu/19100/19124/ oldalról.

Hajzer Andy