Az élmény ereje: a storytelling

Az élmény ereje: a storytelling A történetmesélés nem újkeletű technika, hiszen szinte egyidős az emberiséggel. Persze nem mindig használták marketingeszközként, vagy legalábbis nem ennyire direkt módon. Ha viszont az etikai és erkölcsi normák átadását terméknek tekintjük, akkor már a régi korok embere is élt ezzel a módszerrel.

 

 

Az első vállalati storytellinget a John Deere-nek tulajdonítják, amikor a traktorgyártó a hagyományos termékkatalógus helyett egy olyan füzettel jött ki, ami a farmereket az új technikák használatára tanította. Ez a fajta megközelítés meglehetősen újszerű volt abban az időben, de hamarosan mások is követték, ma pedig a reneszánszát éli.

 

Milyen előnyei vannak a storytellingnek?

 

Vecsei H. Miklós színész 2017-ben egy saját József Attila-estet állított össze. Az előadásokon rengeteg a fiatal, valószínűleg irodalomból épp tanulják vagy tanulták a költőt. Ami viszont szinte biztos, hogy ez alatt a 2 óra alatt többet tudnak meg róla, mint az órai anyagból. Ugyanez igaz a termékekre és szolgáltatásokra is: az emberek egy bizonyos mennyiségű információn túl már nem képesek adatokat befogadni. Ráadásul az az idő is lecsökkent – állítólag 5 perc körül tartunk –, amit egyhuzamban képesek figyelni, és a döntési folyamat is megváltozott.

 

A storytelling lényege, hogy nem száraz tényekkel bombázza a leendő fogyasztókat, hanem érzelmi kapcsolatot próbál kialakítani egy történeten keresztül. Ha a sztori jó, akkor a közönség azonosulni tud vele, és megjegyzi az adott terméket, céget.

Az élmény ereje: a storytelling

A storytelling nem egyenlő a sztorizgatással

 

A storytelling ugyan egy viszonylag könnyed műfaj, amit szinte mindenki elsajátíthat, de az elsődleges cél mégiscsak az információ átadása. Vagyis nem stand-up műsort várnak az emberek, hanem egy olyan történetet, amiből az élményen keresztül megkapják a válaszokat a kérdéseikre.

 

Ebből az is következik, hogy a storytellinggel mellé is lehet fogni. Ha a történetnek nincs fókusza, ha nem a megfelelő információkat adja át, vagy ha rossz a felépítése, akkor nem éri el a kívánt hatást.

 

Milyen a jó sztori?

 

A hatékony történet megalkotásának rengeteg buktatója van, ezért az első próbálkozásoknál érdemes szakértő segítségét igénybe venni. A jó sztori ugyanis önmagában még nem elég, bármennyire megható vagy küzdelmes is – azt jól fel kell építeni. Meg kell találni a hangsúlyát, a megfelelő nyelvezetet, el kell benne helyezni minden szükséges tudnivalót, és jó arányban kell adagolni a tényeket.

 

Ha például a hallgatóságot nagy valószínűséggel érdekli majd egy szolgáltatás ára, akkor arra mindenképpen választ kell adni. De a ló másik oldalára is könnyű átesni, és a fontos információk helyett fölösleges szócsépléssel rabolni a közönség idejét.

 

A jó sztori tehát élmény és információ egyben, ami választ ad egy adott problémára, miközben érzelmileg bevonja a hallgatóságot.