A káros szenvedélyekről való lemondással akár százezreket lehetne megtakarítani

A pénzügyi függetlenséghez és szabadsághoz vezető út egyik ágát a magasabb jövedelem, a másikat pedig az alacsonyabb kiadások jelentik. Ebben a cikkben az utóbbival foglalkozunk. Vagyis megvizsgáljuk, hogy egy átlagosnak tekinthető háztartásban mire megy el a pénz, melyik költségelemek kurtításával érhetnénk el több megtakarítást, és hogyan fektethetnénk be a szabad tőkénket okosabban.

 

 

Mire megy el a pénz minden hónapban?

Az Európai Unióban megfigyelhető százalékos értékekhez képest mi magyarok aránylag sokat költünk élelmiszerre. Ez akkor is kimutatható volt, amikor 2017 után átlagosan 3,5 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára.

Habár a hazai lakosság egészét tekintve kisebb hányad él albérletben, az országszerte meredeken emelkedő albérletárak is számottevő kiadást jelentenek a háztartások egy markáns hányadánál. Persze ez olyan tételnek számít, amit nagyon nehéz megszüntetni vagy áthidalni.
A magánorvosi szolgáltatásokra költött relatíve magas összeg viszont sikeresen redukálható, ehhez mindössze egy havi 5-8 ezer forintba kerülő egészségbiztosítást szükséges megkötni.

Indokolatlanul sokat költünk alkoholra, illetve dohányárura

Az átlagos magyar háztartás jövedelmének nem kevesebb, mint 7,4 százaléka megy el italra és cigarettára. Ez az arány európai viszonylatban kifejezetten magasnak számít. Mivel itthon az uniós átlagos árnak körülbelül a kétharmadát kell csak kifizetni alkohol és cigaretta esetében, ezért nem a magas termék árakban keresendő a súlyos kiadások alapvető oka.

Sokkal inkább a káros szokások előfordulásának gyakoriságában lelhető fel a kiváltó ok. Alkoholfogyasztásban ugyanis csak hét, cigarettafogyasztásban pedig mindössze öt tagállam lakossága van csak előttünk.

Az átlag magyar fogyasztó havonta 5375 forintot áldoz szeszesitalra, cigarettára pedig 33.000 forintot költ. Mindezt éves szinten felszorozva közel félmillió forintot kapunk eredményül, aminek minden bizonnyal meglenne a helye a családi kasszában. Kifejezetten sokat tudunk tehát megtakarítani a dohányzási, valamint az alkoholfogyasztási szokások mérséklése által.

 

A lottószelvénybe fektetett összeg ritkán hozza vissza az árát

A dohányzásnál és az alkoholfogyasztásnál lényegesen kevesebb szó esik a szerencsejáték függőségről. Pedig a Szerencsejáték Zrt. adatai alapján a hazai felnőtt lakosság 4 százaléka szerencsejáték-függő, 10 százalék pedig a függőség kapujában áll.

Az átlag magyar keresőképes lakos 53 ezer forintot költ el szerencsejátékra éves viszonylatban, ezt az összeget pedig csak kevesen nyerik vissza. Szóval hosszabb távon gondolkodva sokkal jövedelmezőbb befektetésnek bizonyulhat a megtakarított pénzünk értékpapírokba történő fektetése. Ebben az esetben ugyan szerényebb, ugyanakkor biztosabb megtérülést jelentő hozamokkal kalkulálhatnánk.