Kiszámítható nyugdíjas évek: nyugdíjbiztosítás és öngondoskodás

A mögöttünk hagyott bő másfél évtizedben egyre többet lehet hallani arról, hogy a magyar társadalom jelentős hányada számára az öngondoskodás fogja jelenteni a megoldást az egyén jövőjének tudatos alakítására. Napjainkban sok olyan megbízható megoldás létezik már, amelynek időben történő alkalmazásával jó esélyünk van a váratlan helyzetekből fakadó anyagi kiszolgáltatottság minimalizálására. A hazai viszonyok között választható megtakarítási formák, azok célja, adott estben időtávjai meglehetősen sokrétűek. De nézzük a részleteket!

 

 

Ebből nem lehet megélni!

A KSH egyik legfrissebb kimutatása szerint jelenleg Magyarországon csaknem 3,7 millió magyar járulékfizető biztosítja ugyancsak körülbelül 3 millió nyugdíjas ellátását. Az elmúlt évtizedek idevágó adatait szemügyre véve az is kijelenthető, hogy ez a tendencia sajnos évről évre romlik. Részint ezzel magyarázható, hogy mindinkább az öngondoskodás, illetve önsegélyezés kerül előtérbe. Azaz kis túlzással a nyugdíját minden magyar állampolgárnak magának kell előteremtenie abban az esetben, ha nyugdíjas éveiben nemcsak túlélni, hanem elfogadható körülmények között megélni akar. Elég csak a nyugdíjképződés legalapvetőbb folyamatát szemügyre vennünk, ahhoz, hogy a fentiek vonatkozásában semmilyen kétségünk ne legyen. A magyar emberek havonta szociális hozzájárulást fizetnek. Mivel a magyar társadalom aktív munkavállalóinak nagy része minimálbért keres (hivatalosan), nagy tömegek nem számíthatnak havonta 30 ezer forintnál magasabb összegű nyugdíjra. Utóbbi nem lesz elég a megélhetésre!

Pénzügyileg stabil jövő öngondoskodással

2014 januárjától adójóváírásra van lehetőség a nyugdíjbiztosításban, ami a pénzügyileg kiszámítható biztos jövőt jelentheti sokak számára a nyugdíjasévekben. Ennek kialakítására minden munkavállaló már jóval a nyugdíjasévek megkezdése előtt igényelhet a magyar államtól adójóváírást. Utóbbit a biztosító ajándék jóváírással is kiegészíti, amely a takarékoskodóknak ténylegesen érdemi segítséget és hosszútávú megoldást jelenthet nyugdíjas éveikre. A fentieken túl persze arra is lehetőség van akár már az aktív munkavállalói kor elején is, hogy egyéb lehetőségekkel gyarapítsuk nyugdíjunkat.

 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény már 2014-óta lehetővé teszi, hogy a munkavállalók egy nyugdíjcélú előtakarékossági szerződésbe félretegyenek. Akik így döntenek, azok a befizetései után 20%-t, de maximum 130 ezer forintot minden évben visszaigényelhet a személyi jövedelemadójából. Ez havi szinten nagyságrendileg 5 ezer forintot jelent. A magyar állam ilyen értelemben adójóváírással honorálja az öngondoskodást.

Befektetéshez kötött biztosítás

A munkavállalóknak ma már arra is van lehetőségük, hogy un. befektetési egységhez kötött biztosítást kössenek. A nyugdíjbiztosítás területének szaknyelvén ez a formáció az un. unit-linked biztosítás. Utóbbi esetében mi magunk dönthetjük el, hogy a különböző felkínált befektetési alapok, illetve eszközalapok közül melyekbe fektesse a pénzünket a biztosító. A konstrukció egyik talán legnagyobb előnye, hogy a felkínált befektetési alapokból igény esetén többet is lehet választani. Érdemes ellenben alaposan végig gondolnunk, hogy a befektetéshez kötött biztosítás melletti döntés esetén mibe fektetjük megtakarításainkat, hiszen a biztosítók által felkínált eszközalapok nem egyforma kockázatot jelentenek befektetési szempontból. Léteznek a kifejezetten biztonságosnak számító állampapírba fektető alapok mellett olyan magas kockázatú befektetéseket tartó alapok is, amelyek hozama nagyobb lehet, de kockázatosabbak is. A fentiekből is kitűnik, hogy bár a lehetőség kifejezetten vonzó - hiszen a hozamok jelentős mértékben növelhetik a megtakarításunkat azáltal, hogy segítséget nyújthatnak a magasabb végösszeg elérésében, ami nyugdíjazásunk után jelentősen emelheti életszínvonalunkat – kockázatot is hordoznak. A lejárati összeg ugyanis a befektetések kockázata miatt nem kiszámítható teljes mértékben.