Jól alkalmazkodtak a pandémiás helyzethez a szabolcsi kisvállalkozók

Rugalmasan tudtak igazodni a koronavírus miatt megváltozott működési környezethez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő kisvállalkozók – derül ki az Erste Bank adataiból. Szeptemberben a mikrovállalkozások számlaforgalma 39 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Erste kedden három hűséges nyíregyházi ügyfelének köszönte meg a kitartást és a folyamatos munkát, amellyel közösségüket is szolgálják.

 

 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvállalkozói szektor összességében rendkívül sikeresen kezeli a pandémiás helyzetet. Az Erste Banknál pénzforgalmi számlát vezető mikrovállalkozások forgalma szeptemberben 39 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amely az országos átlagot (14,6 százalék) messze meghaladó növekedést jelent – mondta el Erdei Zsuzsa. Az Erste Bank kisvállalkozói területért felelős vezetője három nyíregyházi céget keresett fel, hogy maga köszönje meg a pénzintézet melletti elkötelezettségüket és azt a kitartást, folyamatos munkát, amellyel a közösségüket is szolgálják..

A készpénzforgalom is biztató képet mutat, a szeptemberi adat alig marad el az előző év azonos időszakában mérttől. A pandémiás helyzet miatt ugyanakkor a készpénzforgalom összetétele jelentősen átalakult tavalyhoz képest. A pénztári befizetések több mint 7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, a pénztári kifizetések pedig 41 százalékkal estek vissza, az ATM-es készpénzfelvétel ugyanakkor több mint 13 százalékkal bővült.

 

Az ügyfelek száma alapján jelentős méretű csoportot alkotó kereskedelmi cégek forgalma szeptemberben több mint 24 százalékos növekedést mutatott a járványos időszakot megelőző 12 hónap havi átlagához képest. A mezőgazdasági vállalkozások forgalma nagyot ugrott szeptemberben: az agrárcégek 87 százalékkal tranzaktáltak többet a pandémiát megelőző év havi átlagánál. Az iparban ugyanakkor a szeptember csaknem 6 százalékos csökkenést hozott. Ezen belül a feldolgozóipari kisvállalkozók számlaforgalma 4,7 százalékkal mérséklődött, míg az építőipari cégeké 11,7 százalékkal esett vissza.

A szolgáltató szektorban működő kisvállalkozók számlaforgalma csaknem 12 százalékkal bővült. Ezen belül az IT-területen működő illetve kommunikációs vállalkozásoké 18 százalékkal csökkent, a szállítással, raktározással foglalkozó cégek számlaforgalma szinten maradt, a humán-egészségügyi ellátásban működőké azonban több mint 16 százalékkal emelkedett, az oktatással foglalkozó cégeké pedig a negyedével ugrott meg szeptemberben. A járványhelyzettel járó korlátozásokat leginkább megsínylő területek közül az ingatlanügyletekkel foglalkozó mikrovállalkozások számlaforgalma közel 18 százalékkal maradt el a korábbitól, a szálláshely szolgáltatásban illetve a vendéglátásban működőké viszont csaknem 17 százalékkal nőtt, a művészeti területen és a szórakoztatóiparban tevékenykedő, valamint a szabadidős tevékenységgel foglalkozó kisvállalkozók forgalma pedig közel 26 százalékkal ugrott meg.

A mikrovállalkozások számára nagy segítséget jelent a fizetési moratórium. Az Erste Bank kisvállalkozó ügyfelei eseti törlesztéses hiteleinek teljes összegét moratórium alá vonta tavasszal. A szeptember végi adatok alapján ezen hitelügyleteknél a szabolcsi kisvállalkozások 43 százaléka választotta azt, hogy inkább tovább fizeti a tartozást, ne húzódjon el annak visszafizetése. A folyószámlahiteleknél az ügyfelek 54 százaléka választotta azt, hogy inkább tovább fizet. Mindkét mutató magasabb az országos átlagnál, amely 39 illetve 53 százalék, és jól mutatják, hogy a szabolcsi vállalkozások milyen eredményesen tudtak igazodni a koronavírus miatt megváltozott működési környezethez.

A hazai kisvállalkozói szektor sikerének kulcsa az alkalmazkodóképesség. A mikrovállalkozók gyakran gyorsabban idomulnak az új feltételekhez és kihívásokhoz, mint a nagyobb cégek” – tette hozzá el Erdei Zsuzsa. A vállalkozók igazodását a megváltozott helyzethez az Erste Bank kedvezményes számla- és hitelkonstrukciókkal, valamint az üzlet fejlesztését segítő szolgáltatásaival támogatja. Az új Power számlacsomag és az Erste PowerOn partner program elindítása mellett most a PowerBusiness hitelt is még kedvezőbb feltételek mellett vehetik fel a cégek- a bank ezzel is köszönetet kíván nekik mondani a munkájukért.

Nyíregyházán Erdei Zsuzsa külön köszönetett mondott a bank három régi kisvállalkozói ügyfelének is: a hegesztés-technikai eszközök forgalmazásával foglalkozó Eurosmartnak, a Ferencz festék és Tapoltabolt tulajdonosának, és a pilóták képzésével foglalkozó Tréner Kft.-nek.

 

Eurosmart Kft.

Baráti segítségnek indult, családi vállalkozás lett a hegesztő palackok értékesítéséből.

Amikor a kilencvenes évek elején Budapesten egy svájci cég magyar képviseleténél dolgozó Tóth Árpádot azzal kereste meg egy barátja, hogy segítsen értékesíteni neki 200 palackot, mert őt bizony egy állami vállalat már csak azzal tudta kifizetni, senki sem gondolta volna, hogy mindebből egy hegesztéstechnikai eszközök és ipari gépek értékesítésére szakosodott országos hálózattal rendelkező vállalkozás lesz. Annyi látszott, hogy az eladás megy: a hátra maradt palackok néhány hét alatt elfogytak, így más állami vállalatok felszámolásából kezdtek felvásárolni ilyeneket.

 A szabolcsi háttér miatt leginkább az ottani víz- és gázszerelők alkották a vevőkört, főként azért, mert akkor kezdődött a megyében a vezetékes gázprogram is. Az Eurosmart Kft-t 1994-ben alapították és 1995. márciusában már megnyitották az első üzletet Baktalórántházán. A palackok, hegesztőgépek mellett jöttek a kéziszerszámok, a kompresszorok – a termékpaletta folyamatos bővült a vevőkörrel és az igényekkel párhuzamosan. Sajnos nem várt események hatására Tóth Árpádnak 2010-ben újra kellett építeni a cégét és az életét: a nyíregyházi üzlet megmaradt, erre a bázisra alapozva kezdtek terjeszkedni – 2011-ben már Debrecenben nyitottak üzletet, a nagykereskedelmi cég pedig indiai és kínai importtal kezdett foglalkozni.

2013-ban lehetőséget kaptak, hogy a dán építőkockákat gyártó cég gyárépítésén az építkezés dolgozóinak szerszám, szerszámgép (javítását, bérlését),  munkavédelmi eszköz és hegesztőanyag igényeit telepített kereskedőként elláthassák. 2014-ben pedig – az üzlet felújítását követően – szerszámkölcsönzőt és kisgép-szervízt is indítottak.

Két éve   a szolgáltatási paletta ipari drónos alkalmazások üzletág létrehozásával tovább bővült . Jelenleg egy speciális drónos alkalmazással  kapcsolatos saját fejlesztésen dolgoznak, amely a mesterséges intelligencia felhasználásával pontosabbá teheti és meggyorsíthatja az ipari mérési folyamatokat.

 

Ferencz Festék és Tapétabolt

Jövőre lesz harminc éves a Ferencz Festék és Tapétabolt, amely a kezdetekben még virágboltként üzemelt, ám ennek helyét fokozatosan és egyre gyorsuló ütemben vette át a szakbolti terület. Ferencz Istvánnak az édesapja is szobafestéssel kereste a kenyerét, és ezt a mesterséget választotta  ő maga is: a vevőknél is leginkább az a szakmai háttér számít, amit ők tudnak adni a festékek választásakor. A lehető legelső pillanattól „maszekként” dolgoznak: Ferencz István már 1987-ben, az elsők között megalapította a vállalkozását, s ahogy a virágok helyét átvették a festékek, úgy győzött a kereskedelem is a szobafestés felett: egyszerűen a bolt mellett nem jutott idő másra. Sok visszatérő házilagos kivitelező van az üzletben, hiszen az egyik munka hozza magával a másikat, akinek sikerélményt okoz egy kisebb munka, egy pad, vagy egy szék újjávarázsolása, az hozzáfog a garnitúrához, majd egy szobához és ezt követi a teljes lakás is. Jól mutatja ezt a „rendszert” a vírus időszaka is, hiszen – ahogy nőtt az otthon töltött idő – egyre több lett a házilagos kivitelező is, így a pandémiás helyzet nekik egy extraszezont hozott – tavasszal olyan volt a forgalom, mint nyáron, a felújítások időszakában szokott.   A tulajdonos felesége, Melinda – aki az immáron nyugdíjba vonult alapító után viszi a mindennapi ügyeket – azt meséli, a bolt első vevői leginkább férje egykori kollegái és ügyfelei közül kerültek ki, de sokat nyomott később is a latba, hogy a vásárlók tudták: ők értenek is ahhoz, amit eladnak. Ferencz István a szakmát tanította is, hiszen „másodállásban” jogi, és matematika-rajz szakos diplomát is szerzett, így a pedagógiai hátérrel képezte az ifjú szobafestőket. A szakiskola ugyan megszűnt ám tanítani most is hívják: a legutóbb, már nyugdíjasként a felnőttoktatásban ismertethette meg az alapokat a szakma iránt érdeklődőkkel.  Az utánpótlás a családban is adott, gyermekeik a bolttal együtt nőttek fel: fiuk és lányuk is gazdasági szakon diplomázott és ma úgy tűnik, a boltot inkább a szobafestő szakmát is kitanult fiú viheti tovább, míg a lányuk inkább a bankszakma felé kacsintgat.

 

Tréner Kft.

Az állami Repülőgépes Szolgálat megszűnésekor alakult társaság mára a hazai repülés egyik legmeghatározóbb piaci szereplőjévé nőtte ki magát. A Tréner Kft. 28 éve vette át a Nyíregyházi Egyetem (akkoriban Főiskola) repülőgép vezető szakán a gyakorlati oktatást, napjainkra a vállalkozás végzi a nyíregyházi repülőtér üzemeltetését, valamint ők biztosítják a debreceni és a sármelléki repülőterek légiforgalmi tájékoztató szakszemélyzetét is. Mindemellett a Wizz Air légitársasággal partnerségben további hatvan növendék kezdi meg évente tanulmányait a vállalat 2019-ben átadott új képzési központjában.

1992-ig nyíregyházi pilótaképzés gyakorlati oktatásában részt vevő szakembereket a MÉM, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szakszolgálata foglalkoztatta. Ám a megszűnőben lévő állami szolgálatnak egyre kevésbé volt szüksége azon repülőgép vezető oktatókra, akiknek viszont a nyíregyházi felsőoktatási intézmény állandó munkát adott: ott ekkorra már a kereskedelmi pilóták képzésére álltak át. „A nyolcvanas évek elején végeztem, és már nálunk is mindenki a Malévnél szeretett volna elhelyezkedni. Én mezőgazdasági pilóta szerettem volna lenni, mire itt tartottak oktatni” – meséli Horváth Péter a kezdetekről. A cég ügyvezető-tulajdonosa, aki 1984-től a magyar műrepülő válogatott keretnek is tagja volt a családi hagyományoknak megfelelően gazdálkodásból egészítette ki az oktatói jövedelmét – így volt némi vállalkozási tapasztalata ahhoz, hogy bele merjen vágni a cégalapításba. Ötödmagával közösen, az állami vállalat többségi tulajdona mellett hozták létre a Tréner Kft-t, majd két év múlva ketten kivásárolták a cég többségét. Az alapítás óta befolyt bevételeket a folyamatos fejlesztésre fordították. Az alapítás óta 15 modern repülőgépet, két repülőgép szimulátort vásároltak, valamint nemrég új képzési központot adtak át, mely megteremtette a lehetőséget a hallgatói létszám bővítésére. A vállalatnál a jelenlegi 150 fős hallgatói létszám mellett, egy több mint 25 főből álló szakmai stáb végzi a növendékek képzését.