Kutyák vs. maradékok - hasznos vagy ártalmas?

A kutyás gazdik általában két táborra oszthatóak: az egyik maradékkal (is) eteti kedvencét, a másik viszont sosem engedné, hogy emberi fogyasztásra szánt étel kerüljön az eb táljába. Kutyás közösségekben olykor élénk viták is születnek ezzel kapcsolatban, ahol mindkét fél érvekkel igyekszik alátámasztani igazát. Vizsgáljunk most meg ezek közül néhányat!

 

 

“Olcsóbb, mint a drága bolti eledel”

Nos, ezzel a ténnyel nehéz vitatkozni, de felmerül a kérdés: aki olyan alapvető dolgokon spórol, mint a kutyatáp, az miért is tart állatot? Valószínűleg saját magadnak sem csak a legolcsóbb, legsilányabb minőségű ételeket vásárolod meg, hanem odafigyelsz arra, hogy viszonylag egészségesen táplálkozz.

Miért nem teszel akkor ugyanígy a kutyád esetében? Márpedig neki a házi koszt minden, csak nem ideális. A zsíros, fűszeres ételek megterhelik a gyomrát, az apróbb csontok a torkán akadhatnak, egyes élelmiszerek pedig egyenesen mérgezőek számára. Nem éri meg kockáztatni, az állatorvosi számla összege ugyanis sokkal tetemesebb lesz.

“Ha én főztem, legalább tudom, hogy mi van benne”

Való igaz, az otthon készült ételnek nincs párja, no de az a helyzet, hogy ma már sok olyan élelmiszer is teli van mesterséges adalékokkal, amit alapanyagként használunk. Még ha ezt ki is véded a tudatos vásárlással, akkor sem győzzük hangsúlyozni, hogy az emberi fogyasztásra szánt étel nem alkalmas a kutyának. Teljesen más a tápanyagigénye és az emésztőrendszere, mint a tiéd. Válassz inkább olyan egy olyan eledelt a Kutyakajas.hu Webáruházból, aminél a gyártás szigorúan ellenőrzött körülmények között zajlik, és csak első osztályú hozzávalókat használnak, mint például a minőségi Josera tápok esetében.

 

“Így legalább nem veszik kárba a maradék”

Ételt kidobni valóban nem szerencsés, viszont még mindig jobb döntés, mint “konyhamalaccá” minősíteni szerencsétlen kutyát, és minden olyat megetetni vele, ami egyébként a szemétben végezné. Ami pedig még ehető, azzal légy kreatív, és használd fel valamilyen formában a következő étkezésedhez.

“A házi koszton élő kutya megtagadja a tápot”

Nem minden esetben van így, de azért van igazságalapja. Bizony előfordulhat, hogy a házi finomságokhoz szokott eb egyszer csak nem hajlandó megenni a tápot, cserébe folyton ott kuncsorog a gazdi közelében, és szinte kinézi a szájából az ételt. Bosszantó? Igen. Tehetsz ellene? Naná! Egyszerűen ne szoktasd hozzá ahhoz, hogy kap az ételedből. Maradjon csak meg a kutyaeledelnél, hiszen ezekből is már annyi ízesítésű és fajtájú kapható, hogy nincs az a finnyás eb, akinek ne lehetne a kedvében járni.

“Ezzel csak rászokik az eb a kunyerálásra”

Hisz olyan aranyosan ül ott melletted, amíg eszel, nem érdemel meg egy-két falatot a vacsorádból? Nem bizony! Minden egyes kósza falattal azt sugallod neki, hogy jó az, amit csinál, végül már egyetlen nyugodt étkezésed sem lesz tőle. Nincs emberi étel, nincs kunyerálás - ilyen egyszerű.