Autóhitel vagy autólízing - mutatjuk a különbséget!

A gépjármű vásárlásakor kötött finanszírozási szerződést a köznyelv még mindig hitelnek nevezi. Tévesen. Klasszikus értelemben vett autóhitel ugyanis évek óta nem létezik.

 

 

 

Hitel helyett lízingszerződés

A lízingszerződés alapvetően különbözik az autóhitel intézményétől, ami a tulajdonjogot illeti. Hitelszerződés esetén a vevő, miután kiválasztotta a megvásárolni kívánt járművet, hitelért folyamodott a bankhoz. Ezt követően, ha jóváhagyásra került a kérelme, megköttetett az adásvételi szerződés. Ezzel a jogügylettel a vevő, bár kölcsönnel terhelt autót vett, azonnal a gépjármű tulajdonosává vált.

Felmerül a kérdés, hogy ez esetben mi szolgált a hitel fedezetéül? A bank ekkor is bebiztosította magát arra az esetre, ha a hiteligénylő nem törleszti a tartozását. A hitelintézet opciós vételi jogot gyakorolhatott a nem fizető vevővel szemben. A hitel törlesztésének elmaradása miatt felmondhatta a hitelszerződést, majd ezzel egy időben egy egyoldalú vételi szándéknyilatkozattal meg is szerezhette a gépjármű tulajdonjogát, mely alapján már visszavehette azt a vevőtől.

Lízingügylet esetén máshogy alakulnak a tulajdonviszonyok. Ekkor az eladó az adásvételi szerződést a hitelintézettel köti meg, tehát a bank lesz a vevő és így a tulajdonos. Ezek után a vevő havi lízingdíj fejében a banktól lízingbe veszi az általa választott gépjárművet. Az autó ebben az esetben nem válik a tulajdonává a szerződés megkötésével egyidőben. Így a fedezet kérdése is egyszerűbben megoldható. A biztosítékot jelentő autót, amennyiben a lízingbe vevő nem törleszt, könnyebben használhatja fedezetként a hitelintézet.

 

 

Nyílt és zárt végű lízing

A lízingügylet résztvevői többnyire kétféle lízingszerződést kötnek, nyílt és zárt végű szerződést. A nyílt végű lízingügyletnél a felek nem kötik ki előre a későbbi tulajdonos személyét. Ebben az esetben, ha lejárt a lízing futamideje, a lízingbe vevő dönt. Ő határozhatja meg, hogy ki legyen az a személy, aki a gépjárművet megvásárolhatja. A lízingbe vevő által megjelölt új tulajdonos mérsékelt áron szerezhet tulajdonjogot az autón. Ezt az árat a felek már a lízingszerződés megkötésekor előre megszabják.

A zárt végű lízingszerződésben ezzel szemben az szerepel, hogy a lízingbe vevő, amennyiben időben és megfelelő összegben teljesít, tulajdonjogot szerez.

Visszlízing, a cégek mentőöve

Előfordulhat, hogy egy vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetbe kerül. Ekkor gyors megoldás lehet a visszlízing. Ekkor a gépjármű tulajdonosa egy hitelintézettel köt adásvételi szerződést. Miután a bank megszerezte az autó tulajdonjogát, az eladó rögtön lízingbe veszi azt. Így tehát anélkül jut pénzhez, hogy az autó kikerül a birtokából.

Autóvásárlás személyi kölcsönnel

Azok a vásárlók, akik megfelelnek bizonyos feltételeknek, olyan összegű személyi kölcsönt kaphatnak, amely fedezi egy autó árát. Ehhez azonban kellően magas jövedelemmel és jellemzően hosszú, alkalmazotti munkaviszonnyal kell rendelkezniük. Személyi kölcsön esetében ugyanis a jövedelem az egyedüli “hitelfedezet”. Ez azonban nem egy valódi fedezet, így ezt a hitel típust is a fedezetlen hitelek csoportjába sorolhatjuk.