Új szabályok a Szakképzési törvényben 2021. július 1-től

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a megjelenését követően sokakban bizonytalanságot keltett.

 

 

 

Az új szabályozás nem csak a duális képzők körét kavarta meg, hanem a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részéről is számos kérdés merült fel, melyek megválaszolásában a Magyar Közlöny 119. számában kihirdetett 2021. évi LXXXIII. törvény segített. Az újonnan megjelenő törvény ugyanis több helyen is pontosította a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségének korábban kihirdetett szabályait.

A törvénymódosítás változtatott a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körén

Ez, a szakképzés és a felnőttképzés módosítások összefüggésében kiadott törvény egyértelműen meghatározza a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét, illetve azt, hogy mely jövedelmek azok, amelyeket igen, és melyek azok, amelyeket nem terhel a szakképzési hozzájárulás.

A módosító törvény értelmében szakképzési hozzájárulásra a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti gazdálkodó szervezetek - az egyéni vállalkozók kivételével -, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személyek kötelezettek, amennyiben belföldi székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek, vagy üzletvezetésük helye belföld.

Mindezek mellett jó tisztában lenni azzal is, hogy mely esetekben nincs kötelező fizetési teher, melyre a Szakképzési törvény 105. §-ában találhatók meg az információk.

A szakképzési törvény megjelenését követően nem feltétlenül volt mindenki számára egyértelmű a bruttó kötelezettség csökkentésének mértéke sem, de az újonnan témában megjelenő törvény konkretizálta a kérdéses pontokat, és világosan meghatározta, hogy mely esetekben milyen kedvezményekkel csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapjának másfél százaléka.

A csökkenthető kedvezmények lehetőségeivel kapcsolatban érdemes felkeresni adótanácsadásban jártas szakembereket, szolgáltatókat, mint például a Central Audit, ugyanis bizonyos feltételek teljesülésével, leginkább a duális képzésben vállalt szerepvállalással nagymértékű kedvezményeket érvényesíthet a szakképzésre kötelezett.

 

 

Érdemes gondolkozni a bruttó kötelezettség csökkentésében

A bruttó kötelezettség-csökkentésének mértékét nem korlátozza kötelezettség összege, így azt akár meg is haladhatja, a többlet adókedvezményként pedig adóvisszaigénylés keretében lehet érvényesíteni. A csökkentésre akkor nyílik lehetőség, ha adott vállalat részt vesz a duális képzésben, vagyis fenntartói megállapodás, szakképzési megállapodás és együttműködési megállapodás és az ezekhez kapcsolódó meghatározott feltételek teljesülésének esetén.

Ha a szociális hozzájárulási adó tekintetében kedvezmény illeti meg a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet, akkor a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége tovább csökkenthető, ezért kijelenthető, hogy a szakképzési hozzájárulás visszaigénylésével, illetve minden további kedvezménnyel érdemes foglalkozni és a témát megéri körbejárni.