Búcsúzunk Bárány Frigyes színművésztől

2023, április 26 - 09:59

Életének 93. esztendejében elhunyt Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, a megyeszékhely díszpolgára, a Móricz Zsigmond Színház alapító és örökös tagja. Temetése 2023. május 4-én (csütörtökön) 13.30-kor lesz az Északi Temetőben (Főbejárati Ravatalozó - Nyíregyháza, Pazonyi tér 5.) Bárány Frigyest Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Móricz Zsigmond Színház társulata is saját halottjának tekinti.

 

 

Bárány Frigyes esztergomi bencés szerzetesi gimnázium tanulója volt, maga is felöltötte előbb a kék, majd a fekete reverendát. Sikerrel kezdte teológusi tanulmányait, harmadéves korában a kórus előénekese lett, infirmáriusként a gyengélkedő hallgatókat istápolta, majd váratlanul mégis bejelentette távozását: „...nem sikerült magamban kifejleszteni azt, amit valaha elképzeltem, és nem tudtam folytatni a papi tanulmányaimat...” (Baraksó Erzsébet és Bodnár István: Thália papja). Így lett azután - további kitérők után - Thália papja.

A színjátszás alapjait Makay Margitnál tanulta, ezt követően az Állami Déryné Színház szerződtette. Első szerepe a Rómeó és Júliában volt, mindjárt kettő is: Benvolio, valamint a Herceg.

1960 és 1964 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. Itt rendezte őt Szász Károly, aki egy baráti társaságban hívta fel rá a Jókai Aranyemberéből nagyjátékfilmet forgató Gertler Viktor figyelmét. A film szereplői közül egyedül Kacsuka Imre kapitány megformálója hiányzott, aki eredetileg Darvas Iván lett volna, de a színész ’56-os szerepléséért még tiltólistán volt. A karakterében hasonló Bárány Frigyes jó ötletnek bizonyult: a film 1962-es bemutatója országos ismertséget és számos további film- és televízió szerepet hozott a fiatal debreceni művésznek.

1964-ben a József Attila Színházhoz szerződött. Együtt játszott Darvas Ivánnal és Koncz Gáborral a színháztörténeti jelentőségű Becket vagy Isten becsülete című Jean Anouilh drámában; a 7 évad alatt többek közt partnere volt Szemes Marinak, Bodrogi Gyulának, Gobbi Hildának és Láng Józsefnek.

1971 és 1972 között a Győri Kisfaludy Színház, 1972 és 1974 között a szolnoki Szigligeti Színház művészeként játszott. 1974-től 1981-ig a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel, ahol többek között megformálta Moliere: Don Juan című művének címszerepét, amit addig rajta kívül csak Gábor Miklós játszott az országban. Majd ugyanitt hét éven át végigjátszotta a Nógrádi Róbert igazgató, Czimer József dramaturg és Sík Ferenc főrendező nevéhez fűződő Illyés-drámák korszakát.

1981-től alapító majd örökös tagja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának. Így vallott erről: „Nagyon örültem, hogy így hozta a sors. Úgy érzem magam Nyíregyházán, mintha itt születtem volna. Ez itt számomra a csönd és a béke szigete.” (Baraksó Erzsébet és Bodnár István: Thália papja).

Klasszikus és kortárs darabok egész sorának karakterszerepeiben aratott szakmai elismerést és közönségsikert, regisztrált bemutatóinak száma 157. Közel negyven éven át szerzett a nyíregyházi nagyérdeműnek emlékezetes perceket, művészeti tevékenysége bekerült Nyíregyháza értéktárába is. 1990-es nyugdíjba vonulása után is aktív maradt, megbecsült művésze volt a társulatnak, sőt a nézők nagy örömére filmekben is feltűnt.

A számtalan előadásból néhány kritika részlete:
Pygmalion (KM, 1982. dec. 23.)
Bernard Shaw Pygmalionja igazi sikerdarab... Rendező Bozóky István. Bárány Frigyes találja meg leginkább a rendezés adta korlátozott mozgáslehetőség „ellenszerét”. Precízen kiszámított elegancia, s ettől a figurájának mintegy „története van...”. (Mester Attila)

Rezeda Kázmér szép élete (KM, 1983. szept. 23.)
Bárány Frigyes élvezetes eleganciával teremt színes és érdekes figurát Rezeda Kázmérból...
(M. A.)

Nem félünk a farkastól (KM, 1984. február 18.)
Jelentős színháztörténeti esemény zajlott február 11-én este a nyíregyházi színházban. Bemutatták, Magyarországon harmadszor, Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját... Kapás Dezső rendezésében. Szabó Tünde és Bárány Frigyes pályájának is jelentős állomása ez a darab. Mindketten olyan magas szinten oldották meg szerepüket, amit ritkán látni a magyar színpadokon. (M. A.)

Segítsd a királyt! (KM, 1985. január 19.)
Régen néztünk akkora várakozással színházi bemutató elé, mint amilyen most Ratkó József drámájának premierjét megelőzte. A felfokozott érdeklődés fontos oka volt, hogy a szerzőt eddig lírai költőként ismertük és becsültük... A drámát Nagy András László állította színpadra... Csikos Sándor, Bárány Frigyes és Holl István alakításáról igazán csak felső fokban lehet beszélni. (Katona Béla)

 

A teljesség igénye nélkül néhány emlékezetesebb szerepe a Móricz Zsigmond Színházban:
George Bernard Shaw: Pygmalion - Pickering ezredes 1982/83
Ratkó József: Segítsd a királyt! – Püspök 1984/85
William Shakespeare: A windsori víg nõk - Dr.Caius, francia orvos 1988/89
Krúdy Gyula- Kapás Dezsõ: A vörös postakocsi – Alvinczy Eduárd 1993/94
Anton Csehov: Sirály – Szorin 1996/97
Eisemann Mihály - Zágon István: Hippolyt, a lakáj – Hippolyt 1997/98
Shakespeare: Szentivánéji álom – Égeus 2001/2002

 

Díjai:
Jászai Mari-díj (1985)
Móricz-gyűrű (1986)
Érdemes művész (1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Ostar-életműdíj (1996)
Nyíregyháza díszpolgára (1997)
Kiváló művész (2014)
Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti tagozata: Életműdíj (2019)

 

Isten Önnel Frici bácsi, emlékét szívünkben örökké őrizzük!