Elhunyt Bárány Frigyes színművész, a nyíregyházi társulat alapító és örökös tagja

2023, április 11 - 15:15

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 93. életévében elhunyt Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, a Móricz Zsigmond Színház alapító és örökös tagja, a megyeszékhely díszpolgára.

 

 

Bárány Frigyes színművész több évtizeden keresztül szolgálta a magyar film- és színházkultúrát. Pályafutása töretlen volt, kimagasló művészi teljesítményekkel; kortárs és klasszikus színpadi és filmszerepekkel. Alakításai gazdagon árnyalt, mély humánumról és példaértékű mesterségbeli tudásról árulkodtak.

Eredetileg papnak készült, majd 1952–1956 között vállalati grafikusként dolgozott. Színi tanulmányait Makay Margitnál végezte el, 1957-től 1960-ig az Állami Déryné Színház tagja lett. 1960–1964 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1964-től 1971-ig a József Attila Színház, 1971–1972 között pedig a Győri Kisfaludy Színház színésze volt. 1972–ben a szolnoki Szigligeti Színházba szerződött, majd 1974–1981 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel. 1981-től lett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja.
Három és fél évtizeden át szerzett a nyíregyházi nagyérdeműnek emlékezetes perceket, művészeti tevékenysége bekerült Nyíregyháza értéktárába is.

Korábban sokat filmezett, legtöbben talán Az aranyember fess Kacsuka kapitányaként emlékeznek rá. Nyíregyházán több mint száz darabban játszott, és bár 1990-ben nyugdíjba vonult, aktív volt továbbra is, sőt a nézők nagy örömére filmekben is feltűnt.
A Thália papja című kötetben így vallott:
„– Nem volt könnyű az indulás. Először egy vállalat színjátszó csoportjában léptem pódiumra, valamikor az ötvenes években, hogy ezzel a kötelező politikai félórákat is elkerüljem. Némi kilátástalanság is volt abban, hogy ezt a pályát választottam, de azután, mint hivatásos színész sikerekben is volt részem – kopogja le az asztalon a művész némi nosztalgiával. […]
– Négy évet töltöttem Debrecenben a Csokonai Színháznál. Az igazi kiugrás egy véletlennek köszönhető. Gertler Viktor 1962-ben forgatta Az aranyembert, az első színes, igazi szélesvásznú magyar filmet. Tiszta véletlen, hogy megkaptam Kacsuka kapitány szerepét. Ez meghozta számomra az országos elismertséget. Bőröndszámra kaptam a leveleket… Aztán Pestre hívtak a József Attila Színházhoz. Mégis a legfőbb tevékenységem a szinkronizálás lett. Nem tudnám megmondani, hány filmhez adtam a hangomat. Aztán amikor a színházban a főrendezőt kirúgták, kicsi és rossz szerepeket adtak. Meghívást kaptam viszont Győrből. Oda szerződtem egy évre. Aztán Szolnok következett, majd hét év múlva Pécs és végül Nyíregyháza.
– Nagyon örültem, hogy így hozta a sors. Úgy érzem magam Nyíregyházán, mintha itt születtem volna. Ez itt számomra a csönd és a béke szigete.” (A Bárány Frigyesről szóló könyv Baraksó Erzsébet és Bodnár István szerkesztésében látott napvilágot).
Klasszikus és kortárs darabok egész sorának karakterszerepeiben aratott szakmai elismerést és közönségsikert.

 

Díjai:
Jászai Mari-díj (1985)
Móricz-gyűrű (1986)
Érdemes művész (1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Ostar-életműdíj (1996)
Nyíregyháza díszpolgára (1997)
Kiváló művész (2014)
Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti tagozata: Életműdíj (2019)

 

Végezetül nyugdíjazásakor mondott beszédének egy részletét idézzük: „Hiszek abban, hogy a színház hat az emberekre. Különösen mostanában a színház az egyetlen hely, ahol az ember találkozhat az emberrel. Amikor a színész és a közönség együtt van, a játék legnagyszerűbb pillanataiban, olyankor tényleg összedobbannak a szívek. Én most már majd nem veszek részt benne; de hiszem, hogy a színháznak mindig van jövője.”

 

Fájó szívvel búcsúzunk tőle, együtt érzünk a családdal, osztozunk gyászukban.
Emlékét szívünkben megőrizzük!
A Móricz Zsigmond Színház vezetősége és társulata