Mától Nyíregyházán is okos parcellakő hirdeti a legnagyobbakat

A mai avatóünnepségen Szabó Tünde, a társég fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a Nemzeti Sírkert emlékeztet minket arra, hogy egykori hőseink iránti adósságunkat kizárólag az életműveik életben tartásával és a tisztelet lerovásával törleszthetjük. Hozzátette: nagy a felelősségünk abban, hogy tudatosan rámutassunk a sírokban nyugvó nemzeti megmaradásban  gondolkodó nagy elődeinkre, hiszen minden emlékezés akkor épít minket, ha jól emlékezünk, és akkor emlékezünk jól, ha tanulunk a múltból. Most, amikor a szomszédunkban több mint 1 éve háború zajlik, megnövekedett annak a felelőssége, hogy kiemelkedő múltbeli hőseink emlékeit fokozottan megőrizzük.  „Bölcsességük erőt adhat, hogy hazánk még inkább a béke, a nyugalom és a fejlődés útján maradhasson." – emelte ki Szabó Tünde.

Kovács István nemzetőr főhadnagyról szólva Szabó Tünde arra mutatott rá, hogy azért ítélte el a kommunista diktatúra, mert a nemzetet, Nyíregyházát, a közösségét szolgálta, példát mutatott hősiességből, hazaszeretetből, elhivatottságból, kitartásból. Az okos parcellakő átadásával kapcsolatban az országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy ebben a múlt és jelen technológiái ötvöződtek, hiszen az okos parcellaköveken keresztül elérhető információk által  a nyíregyházi és a magyar történelmet is könnyebben tudjuk ápolni.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arra mutatott rá, hogy a magyar nemzet számára maradandót alkotó személyek temetkezési helyének védelmére született meg az úgynevezett Nemzeti Sírkert, amely immár több, mint 6200 sírt számlál országszerte. A NÖRI célja az, hogy az ország különböző temetőiben nyugvó kiemelkedő személyek ne csak a helyi közösségek számára legyenek ismertek, hanem országosan is. „Meggyőződésem, hogy okossá, tapasztalttá az teszi az embert, ha megvizsgálva a történelmet, a múltunkat, annak tapasztalatából építi a jelent és a jövőt. Ahogy Madách Imre megfogalmazta: Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz / Évmilliókra lesz tulajdonod. A ma felavatott parcellakő, amit mi okos parcellakőnek nevezünk, a rajta található QR kód segítségével olyan személyeket, életutakat mutat be nekünk, amelyeket jó, ha mi, magyarok sok évre tulajdonunkká teszünk és továbbadjuk gyermekeinknek is." – hangsúlyozta beszédében a főigazgató.

Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere az avató ünnepségen arra emlékeztetett, hogy Nyíregyháza temetőiben tizenöt olyan személy nyugszik, akik ugyan különböző életutakat jártak be, különböző korok szellemének megfelelő életutat mutatnak be, de olyan életek, amiket az utókornak nem csak ápolni kell, de felszínen is kell tartani. Ezeket a történeteket a modern világban azoknak a generációknak is át kell adni, akik nem a nyomtatott könyvekből szeretnek informálódni. Az alpolgármester köszönetet mondott a Nemzeti Örökség Intézetének, amiért Nyíregyházán is okos parcellaköveket telepített, hiszen a mi dolgunk az, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, és a jövő generációit felkészítsük erre a feladatra.

Vitéz Kovács István nemzetőr főhadnagyot a nyíregyházi fogház udvarán végezték ki 1919. április 22-én, a vád ellene az volt, hogy ellenforradalmár. Az 1891. június 22-én Nyíregyházán született mártír harcolt az első világháborúban, a proletárdiktatúra idején bujkálni kényszerült, és bár bajtársai közül sokan a környező tanyabokrokba és más vidékre mentek, ő soha nem hagyta el Nyíregyházát. Pogány József népbiztos a város előkelő polgárait elfogva arra kényszerítette a forradalmi törvényszéket, hogy Kovács Istvánt ítélje halálra. Kovács főhadnagyot ellenforradalmiság gyanúja miatt állították rögtönítélő bíróság elé.