AZ ÜGYNÖK HALÁLA a nyíregyházi színházban

Az ügynök halála nemcsak az ismert amerikai drámaíró, Arthur Miller főműve, hanem a világszínpadok egyik leggyakrabban játszott darabja, aktualitását, megjelenítő erejét a megírása óta eltelt mintegy hatvan év alatt sem veszítette el; sőt, mint a valóban időtálló alkotások, egyre újabb és újabb jelentéstartalmakat nyer, értelmezései lehetőségei gazdagodnak, mondanivalója mindinkább egyetemessé válik.

 

  

A történet hőse Willy Loman, az átlagos képességű utazó ügynök, a mindenkori kisember prototípusa, akinek élete végén kell rádöbbennie az elmúlt harminc évét átszövő hazugságok értelmetlenségére és működésképtelenségére, illúziókból font érzelmi és szellemi „szociális hálójának” szétfoszlására, személyes Amerikai Álmának teljes csődjére. Egy életkudarc utolsó negyvennyolc órája, egy kátyúba jutott, hazug stratégia agóniája. Miller drámaírói nagysága és újító írásművészete abban is megmutatkozik, hogy kortársai közül először kísérletezik azzal, (a 40-es évek derekán járunk), hogy a különböző idősíkok, képzelt, vagy valós terek váltogatásával a maga teljességében, bonyolultságában jelenítse meg az emberi tudat működését a színpadon – voltaképpen végig egy széthullóban lévő emberi elme belső ösvényeit követjük, az ő gondolatainak, félelmeinek, vágyainak kivetülését látjuk.

 

 

Az ügynök halála Pulitzer- és Tony-díjas alkotás, számos nyelvre lefordították, több filmfeldolgozása is ismert.