A Kőszívű Ember Fiai a nyíregyházi színházban

Egy kíméletlen és minden vágyukat semmibe vevő végrendeletnek, egy, az atyai akaratot keresztülvinni akaró házibaráttal való szakításnak, egy nyílt lázításnak is beillő temetési beszédet mondó rebellis pap száműzetésének, harminc éven át elfojtott, s most kitörő anyai lázadásnak, farkas kalandnak, népfelkelésnek, utcai harcoknak, barikádoknak és lovasrohamoknak, egy báli flörtnek induló majd hirtelen fellángoló szerelemnek, egy titkolt viszonyból származó kisgyermek eltűnésének, és legfőképpen: egy végzetes névcserének.

Jókai Mór méltán híres, romantikus fordulatokban bővelkedő regényének legújabb színházi olvasatát Sediánszky Nóra tárja nézőink elé a 165 évvel ezelőtti dicső március emlékünnepén.

 

[bg|_Cikkek/2013/2013_04/KoszivuEmberFiai|3|176|random|#FFFFFF]

 

Jókai Mór, polgári nevén Dr. ásvai Jókai Móric, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke1869-ben, húsz évvel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után írta A kőszívű ember fiait. Regényében az emlékezetében legelevenebben megőrzött képsorokat ötvözte a Baradlay család fiktív történetével.