Új irányok a civilek életében

 A CIVIL TÖRVÉNY megalkotásakor a szervezetek életét gúzsba kötő adminisztrációs terhek csökkentése, a pályázati rendszer egyszerűsítése, és a hatékony információs rendszer kiépítése volt a cél.

 

 

Zsúfolásig megtelt a Hittudományi Főiskola egyik előadója 2012. január 18-án délután két órára a civil szervezetek képviselőivel. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Egyházi, Nemzetiségi és Civil kapcsolatokért felelős Államtitkársága három helyi civil szervezet közreműködésével szervezett konferenciát az új törvény hatályos jogszabályainak megismertetése céljából.

 
Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár részletesen tájékoztatta az érdeklődőket a 2011. december 5-én elfogadott: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényről. Az államtitkárság elhatározta, hogy körbejárják az országot, hogy személyesen segítsék előadásaikkal a civil világot. Nyíregyházát választották első állomásul. A szervezeti formák definíciójával indított: egyesület, civil társaság, alapítvány, majd javasolta, minden szervezet vizsgálja meg az alapító okiratát, és a közhasznú jogállás megszerzése érdekében alakítsák azt át. Felhívta a figyelmet a négy kulcsfogalomra: közcélú tevékenység, közfeladat, közhasznú tevékenység, közszolgáltatási szerződés. Míg korábban 24 közhasznú tevékenység volt, jelenleg 74 van a listán, ezért érdemes tájékozódni. Megszűnik a kiemelkedően közhasznú minősítés. A jelenleg e két kategóriába besorolt szervezetek az új törvénynek való megfelelés esetén 2014. május 31-ig a beszámoló benyújtásával a megyei (fővárosi) bíróságokon kezdeményezhetik a közhasznúsági nyilvántartásba vételüket.  A közhasznú szervezetek a jövőben kizárólag kettős könyvvitelt vezethetnek.
 
 
A korábbi CISZOK helyébe az ún. CIC-ek, Civil Információs Centrumok lépnek, amelyek minden megyében kvázi inkubátorházként az információ szolgáltatás és szakmai tanácsadás szerepét töltik be. A tervek szerint ennek az évnek a második felében már elkezdik működésüket, ugyanígy a Civil Információs Portál is. A Nemzeti Együttműködési Alap (régi nevén NCA) az új támogatási rendszer kialakításáért és a költségvetési források biztosításáért felel. A forrást a szervezetek működéséhez, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos európai uniós tagállamok társadalmi szervezeteivel folytatott együttműködéshez, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatásához biztosítja.
 
 
Őry László a Wekerle Sándor Alapkezelő megyei koordinátora elmondta, hogy a szervezet az egyházi, nemzetiségi, kisebbségi és társadalmi felzárkózással kapcsolatos pályázatok előkészítésével és bonyolításával foglalkozik. Legfontosabb feladata biztosítani a hazai költségvetési források átlátható, gyors és hatékony felhasználását, valamint elősegíteni a lehető legjobb projektek megvalósulását. Felajánlotta segítségét, csütörtökönként a kormányhivatalban áll az érdeklődők rendelkezésére, pályázati és más ügyekben is.
 
 
Trizner Ágnes