Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat közleménye

A Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat a 2012. december 27-én, a Kelet Magyarország című  újságban megjelent  „Állami öntözési  hivatal a tartós szárazság ellen” című cikkre kíván reagálni, ezért kéri az alábbiak teljes  közlését  :

 

 

Szabolcs-Szatmár Bereg Megyében jelenleg nyolc Vízgazdálkodási Társulat (vízitársulat) működik, melyek az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében 2012. évben több mint 2000 főt foglalkoztattak. 2012. évben a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulatnál megvalósult gazdálkodás, munkaszervezés által 980 főt érintett a foglalkoztatás, megélhetési lehetőséget biztosítva ezzel 980 család számára, szinte teljes éven át.  Magas létszámú területi jelenlétünk lehetővé teszi a vízgazdálkodási problémák azonnal felismerését és az azokra történő szakszerű, gyors reagálást. Ezeket az intézkedéseket a társulatunk kizárólag a tagok által fizetett tagi támogatásokból tudta kivitelezni minden állami támogatást nélkülözve, a közfoglalkoztatási program által biztosított dolgozók bevonásával. A Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat működési területén az érintett Önkormányzatok, gazdálkodók önkéntes tagi hozzájárulással támogatták tevékenységét, mivel a településeken értékteremtő munkavégzéssel, a munkanélküliséget visszaszorítva valósul meg a hatékony vízgazdálkodás.

 
Társulatunk fő  tevékenysége a közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása a működési területünkön, a földtulajdonosok érdekeinek védelme a gazdálkodásuk elősegítése érdekében. A vízitársulatok azok a szervezetek, akik a tagok anyagi támogatása által megépített belvízelvezető csatornarendszereket karbantartják, Uniós pályázati források lehívásával biztosítják a csatornák vízszállító képességének helyreállítását, rekonstrukcióját, vállalva az 5 éves kötelező fenntartási tevékenységek elvégzését is. A vízitársulat maga a földtulajdonosok összessége által képviselt, vízgazdálkodási feladatok elvégzésére fenntartott egyedi cégformában működő gazdálkodó szervezet, amely a földtulajdonosok által megfizetett hozzájárulásból végezte el feladatát a földtulajdonosok helyett, akkora forrásból gazdálkodott és annyi munkát végzett el, amennyi forrást a tagok megszavaztak a feladatai ellátására. Mivel a közcélú érdekeltségi hozzájárulás, mint kötelező tagi befizetés megszűnt, a feladat ellátásához szükséges forrásokat az Államnak kellett volna fizetnie, természetesen már minden adófizető pénzéből. Így már nem azoknak a gazdálkodóknak kellett fizetni ezt a feladatellátást, akiknek érdekében állt a mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok ellátása. Ennek természetesen a földtulajdonosok örültek, az adófizetők kevésbé. Ha a vízitársulatok által eddig ellátott feladatokat a cikkben említett Öntözési Hivatal fogja ellátni - amely szintén az adófizetők pénzéből fog létrejönni – gyaníthatóan nem fog a vízgazdálkodási feladatok ellátása kevesebbe kerülni egy új Hivatal felállításával… Az újságcikkben hivatkozott 4-5 milliárd forintos feladatfinanszírozáshoz megjelölt összeg egyébként a költségvetésben évek óta nem áll rendelkezésre ezen vízgazdálkodási feladatok ellátásra.
 
Fentieket figyelembe véve a Vízgazdálkodási Társulatok megszüntetése nagy veszteséget jelentene a területen élők, a mezőgazdasági gazdálkodók, a Vízitársulatok jelenlegi tagjai és több száz munkavállalója számára, elveszítve a tagok által létrehozott, általuk eddig támogatott értékeket. A vízgazdálkodási feladatok ellátása magas szintű szakértelmet igényel, amit a Vízitársulatok több mint 200 éves múltja, hagyománya, képzett szakemberállománya, szakszerű fenntartógépei biztosítani tudtak.