Táncfarsang 2015 Nyíregyházán

Nyolc előadás szerepel a február első hetében, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban megtartandó idei Táncfarsang programjában.
 
 
 
2015. február 1. vasárnap ( Nagyszínpad ):
 
10 éves a 4 for dance 
Jubileumi Gálaműsor
 
4 férfi - 5 kontinens - 10 év - 40 ország - 1200 műsor
 
 A jubileumi gálaműsorban a 4 for Dance Együttes életét végig kísért koreográfiák és pillanatok láthatóak majd, a kezdeti próbálkozásoktól megkezdve a világbajnokságot nyert számokig beleértve, a legújabb műsorszámoktól a legérdekesebb koreográfiákig, tele humorral, sztárvendégekkel és látványos megmozdulásokkal. , a jól megszokott minőségi 4 for Dance stílusban.
 
Az est sztárvendégei:
Sub Bass Monster, Kiss Endi (Hooligans), Szabó Ádám, Strokes, Dj.PéGé
 
Házigazdák:
Puskás Péter és Puskás Tivadar
 
Közreműködnek:
 
Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola - Táncművészeti Tagozat
Y2K Tánckara 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2015. február 2. hétfő ( Krúdy Kamara ):
 
POMÁDÉ KIRÁLY ÚJ RUHÁJA
 
 
 
A Nagyvárad Táncegyüttes legújabb produkciója, a Pomádé király új ruhája felhőtlen szórakozást ígér minden korosztálynak, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
 
Ki ne ismerné Hans Christian Andersen meséjét? Pomádé király egyetlen gondja, hogy mit vegyen fel. Ezáltal az udvartartás egyetlen gondja is az, hogy a király mit vegyen fel. A két szabólegény, a király és az udvaroncok butaságát kihasználva, gúnyt űz belőlük. Ránki György zenéjére fergeteges bohóckodással derül ki a „meztelen igazság”.
 
Ránki György (1907–1992) legismertebb darabja szinte minden oldaláról bemutatja a kiváló, egyéni hangú, humoros, gunyoros, szellemes szerzőt. Zenéjében egyaránt fellelhetők a komolyzene, a jazz, a könnyebb tánczene és a népdalok elemei – mindez bravúros, szórakoztató módon.
E zenei anyag felhasználásával készül el a Nagyvárad Táncegyüttes új előadása, mely beleillik az utóbbi produkcióik sorába, hiszen gyarló emberi tulajdonságokból fakadó aktuális társadalmi problémákat dolgoz fel humorosan.
 
 A fölösleges cicoma, a felületes életszemlélet ellenében a körülöttünk zajló események kritikus megfigyelését és az igazmondást – még ha bátornak kell is hozzá lenni – nem lehet elég korán elkezdeni. Az előadás rendező-koreográfusa Dimény Levente, koreográfus László Csaba, a díszlet és a jelmezek André Csongor és Dimény Levente munkáját dicsérik.
 
 
 
 
 
 
2015. február 3. kedd ( Nagyszínpad ):
 
NAGYVÁROSI BÚJDOSÓK
 
„Hiszem, hogy tébolyult bolyongása közben a tönkrement emberiséget ők és a hozzájuk hasonlók terelik folyton-folyvást a jó irányba.”
Kiss Ferenc
 
Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg - a század melankolikus zárlata, és az új évezred látomásos kezdete gyanánt - izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag hívta életre az azonos című táncest létrehozásának ötletét.
 
Egyrészt morális azonosulás okán; a dalok egyszerre szólnak arról az értékrendről, és azokról a személyiségekről, akik évszázadokon át meghatározói voltak a Kárpát-medence szellemiségének, de tudatosítják annak nyomasztó tényét is, hogy a tömeg és info-kommunikáció miként likvidálja őket mindennapjainkból. Ilyen értelemben a táncest kifejezetten pedagógiai céllal jön létre. Az előadás elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról.
 
Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett szellemi forrásokhoz. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.
 
 
 
 
 
 
Szereplők
Táncos Brugós Anikó
  Táncos Kerekes Dalma Gabriella
  Táncos Mihucz Kinga
  Táncos Pelbát Ilona
  Táncos Szabó Enikő Ágnes
  Táncos Timár Tímea
  Táncos Tolnai Tímea Katalin
  Táncos Iván Enikő Kitty 
  Táncos Brugós Sándor Csaba 
  Táncos Forgács Zsombor
  Táncos Forgács-Popp Jácint
  Táncos Kacsó Bálint
  Táncos Kádár Elemér
  Táncos Rácz Lajos Levente 
  Táncos Schmith Nándor
  Zenész Bartalis Botond 
  Zenész Kelemen–Paksy János
  Zenész Marius Bulzan m.v.
  Zenész Márkus Zoltán m.v.
  Zenész Szabó Lóránd Győző 
  Zenész Szakács Kristóf
  Zenész Székely István m.v.
  Dramaturg, játékmester Novák Péter m.v.  
  Zeneszerző Kiss Ferenc m.v.  
  Zenei vezető Horváth Károly m.v.  
  Zenei asszisztens Brugós Anikó  
  Koreográfus Baczó Tünde m.v.  
  Koreográfus Bodás Attila m.v.  
  Koreográfus Orza Călin m.v.  
  Koreográfus Polgár Emília m.v.  
  Jelmez György Eszter m.v.  
  Játéktér, látványtervek André Csongor m.v.  
  Vetített látvány Ugron Réka m.v.  
  Rendező Novák Péter m.v.  
2015. február 4. szerda ( Krúdy Kamara ):
 
MÓRICZ ZSIGMOND TÜNDÉRMEZEJÉN…
A MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA TÁNCESTJE
 
2015. február 5. csütörtök:
 
ÉN, LÓNYAI ERZSÉBET
WEÖRES-ETŰDÖK
 
Az előadás prózai és táncos elemeket is tartalmaz.
Játsszák: Harsányi Lea, Kereki Anna, Gór-Nagy Erika, Géczi Zsófia, Ábel Stella, Erki Gabriella, Pintér Dorina, Szegőfi Luca, Sinkó Réka, Fecske Dávid, Dóra Ádám, Bende Máté, Kátai Norbert, Szabó Arnold, Valázsik Péter
 
Rendezőtanár: Gór Nagy Mária
Rendező-koreográfus: Gyöngyösi Tamás
 
 
 
 
 
2015. február 6. péntek ( Krúdy Kamara ):
 
Táncoló istenek – Isteni táncok
 
Az indiai templomi táncok hagyománya
– Beavató táncszínház –
 
„ A szívem táncol, száz művészet csodáját élvezve,
és örömét leli bennem a Teremtő.”
(Kabír)
 
A táncról többnyire az önfeledt szórakozás jut eszünkbe, és kevesen lehetnek azok, akik e szó hallatán a tánc eredeti, beavató, mágikus-szertartásos jellegére gondolnának. Pedig az ázsiai templomok falán domboruló istennők szimbolikus kézjelei arra emlékeztetnek, hogy a tánc – spirituális értelemben – szorosan kötődött a létfenntartáshoz, a fizikai és szellemi síkon vett „felnőtté váláshoz”, a természeti és szellemi erők uralásához. 
 
Barkóczi Bea jubileumi előadása a több ezer éves ázsiai színház gyökereihez vezet vissza bennünket. Az est során betekintést nyerhetünk az indiai templomi táncosnők beavató rítusaiba, az ékszerek és mudrák varázslatos szimbolikájába, a világ legősibb, komplex színjátszási formájának örök érvényű esztétikájába. ... ahol a megidézett istennők kecses mozdulatait és elbűvölő tekintetét áthatja a "szellem időfeletti jelenléte"...
 
 
 
 
 
 
2015. február 7. szombat ( Krúdy Kamara ):
 
TÜNET EGYÜTTES:
 
EZ MIND ÉN LESZEK EGYKOR – Szabó Réka szólója 
 
Szabó Réka a számos külföldi fesztivált megjárt A lila hangyász (1999) és a Lomtalanítás (2006) című szólókat követően harmadik alkalommal jelentkezik régen várt egyszemélyes produkcióval, személyes leltárral, amelyben „mesésen” mutatja be egy 44 éves nő, anya, művész életének számvetését.
Az előadás az öregedés problémáját a gyermek konfliktuskezelő módszereivel dolgozza fel. Ide tartozik a szerepjáték, a hiszti, a kimesélés, kiéneklés technikája.
 
„…Szabó Réka valóban elénk pakolja mindazt, ami egy nőből, nőemberből az évek múlásával kitörhet, potenciális képeket a testi-lelki változásokról, életpozíciókat, amelyek feszültséget hoznak, vagy olykor felemás feloldást. És egy-egy pillanatra azt is láttatja, ami egy életből testi torzóként visszamaradhat.” (Péter Márta, Tánckritika.hu)
 
„(...) az odaadó Szabó metamorfózisai ámulatba ejtők.” (Horeczky Krisztina, Népszabadság)
 
Alkotó-előadó: Szabó Réka
Fény: Szirtes Attila
Hang és közreműködő: Furulyás Dóra
Jelmez: Szűcs Edit
Maszk: Haraszti Janka
Smink: Károlyi Balázs
 
 
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap