Híradás a Babits Mihály Emlékházról

Esztergomban 2009. május 7-én 14 órakor megnyílt új, állandó kiállítás Babits Esztergomban töltött éveire (1924-1941) emlékszik, azokat kívánja feleleveníteni korabeli fényképfelvételek és dokumentumok alapján a hely hangulatától nem idegen audiovizuális eszközök bevonásával. Török Sophie-nak, a költő feleségének köszönhetően gazdag fényképanyag maradt fenn. A kiállítás muzeológusa, Tóth Franciska, és látványtervezője,

Ágoston István belsőépítész, egy olyan komplex látogatói élmény megteremtésére törekedtek, amelyben a kép, a szöveg és a hang egységes egészet alkot. A ház korabeli külső-belső festői díszítését, feliratait, értékes képeit a ház építészeti felújítása során Springer Ferenc restaurálta. A hanganyag is újszerű, hiszen egy olyan egyedi, csak a helyszínen meghallgatható összeállítás készült, amelyben a hely szellemét idézve Babits Esztergomban írott műveit rangos, elismert művészek: Maronka Csilla, Radó Denise, Sudár Annamária, Bács Ferenc, Blaskó Péter, Pusztaszeri Kornél, Horányi László, Simon Péter „A Babits Mihály Emlékház örökös hangjai” –ként szólaltatják meg. A Babits Mihály Emlékházban nemcsak a hanganyag készült egyedileg a hely lelkületéhez híven, hanem egy olyan zenei anyag is, amely a kor zenei hangulatát kívánja felvillantani. Ennek rendezője és összeállítója a Malom Művészeti Műhely mozgatórugója Villányi Zsolt, zongoraművésznője pedig Rózsár Brigitta, szintén az MMM tagja. További zenei közreműködők Szegő Csaba és Szentkirályi Károly, akik az esztergomi versek mellé adnak stílusos zenei kíséretet.

A ház ebédlőjében megtekinthető Jelenczki István filmrendező „Holt próféta a hegyen, Válogatás Babits Mihály esztergomi Előhegyen írt verseiből” című 2008-ban készült filmverse, amelyben Simon Péter mondja el a verseket.

A Babits-kutatás jelenlegi eredményeinek köszönhetően a muzeológusok kísérletet tettek arra, hogy rekonstruálják az esztergomi Babits-könyvtár egy egészen kis szeletét. A régi fotókon láthatók a ház szőtteseinek motívumai, ezek nyomait keresve jutottak el a Hevesi Háziipari Szövetkezetbe, ahol készségesen vállalták az Emlékház szőtteseinek elkészítését. A költő kedves esztergomi barátaitól, Einczinger Sándortól és Ferenctől, egy alkalommal nagy méretű széket kapott ajándékba, stílusos festészeti díszítéssel. Az Einczinger-család nemes felajánlásának köszönhetően a múzeum tulajdonába került a szék egy, korabeli festetlen másolata, amelynek motívumait Einczinger Ferenc művészetének egyik helyi ismerője, Szivós Gábor festőművész festette meg.

A ház viszontagságai és újjászületése Babits halála után

A házat Babits halála utáni években többen lakták. Özvegye később már nem szívesen látogatta az esztergomi kísértet házat. Török Sophie utoljára 1943 júniusában járt ott Einczinger Ferenccel. Összeszedték, elszállították legfontosabb bútorokat, könyveket, tárgyakat. A többit idegenek hordták szét idővel. A háború után a ház örömlányok tanyája lett. Később egy tanár vette bérbe, majd egy rendőrtörzsőrmester lakta, aztán szükséglakásként kapta meg egy gazdálkodó, aki kecskéket és baromfi állatokat tartott a lakószobákban. A pusztuló épületet végül 1960-ban nyilvánította védetté az Országos Műemléki Felügyelőség. Az első helyreállítás után 1961. augusztus 6-án nyitották meg emlékházként. A Babits Emlékház sokadik újjászületése a 2008-as Babits Évben kezdődött, s azért is különleges, mert az emlékház történetében még nem volt ilyen nagy volumenű felújítás.

Esztergom Város Önkormányzata, (több mint 52 millió Ft) az Oktatási és Kulturális Minisztérium, (4 millió Ft) a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (6 millió Ft) összefogásával. Az emlékház üzemeltetője a Polgármesteri Hivatal Balassa Bálint Múzeum.

Az Emlékházban kialakításra került egy ún. alkotószoba is, ahol kortárs művészeket és muzeológusokat lát majd vendégül a város.

Látogatható: kedd - vasárnap 11-17-ig.
Cím: Babits Mihály utca 11.
Indulás előtt tájékozódjon a Balassa Bálint Múzeumban: +36 33 500 175 vagy a múzeum hivatalos honlapján: www.balassamuzeum.hu

Tóth Franciska
Babits Mihály-díjas
irodalmi muzeológus