Mi legyen a Sóstói-erdővel?

2010, május 18 - 08:00

Mi legyen a Sóstói-erdővel? Az E-misszió Egyesület hosszú ideje szeretné megismerni a nyíregyháziak véleményét a különböző érdekek és viták kereszttüzében álló Sóstói-erdővel kapcsolatban. A témában közelmúltban elkészített kérdőívet 65-en töltötték ki.

 

A sokféle témára kiterjedő kérdéssor (amelyet erdész szakemberekkel is egyeztettünk) számos, eddig rejtve maradt kérdésre világít rá.
 
Legfontosabb eredmények:
  • A lakosság ismeretei meglehetősen hézagosak az erdőt érintő alapvető információkkal kapcsolatban.
  • Nem elégedettek az erdő ügyeit érintő tájékoztatással, kommunikációval, és úgy érzik, nincs elég beleszólásuk a folyamatokba.
  • Fontosnak tartják az erdő természetes képének  megőrzését, és támogatják az ilyen irányú kezdeményezéseket (védetté nyilvánítás, természetszerű erdőgazdálkodás).
  • Elutasítják az erdő természetszerű jellegét megváltoztató nagyobb beruházásokat, rendezvényeket, az erdő területének csökkentését.
  • Az erdő javát szolgáló költségeket a többség szerint elsődlegesen közpénzekből kell finanszírozni, de önkéntes munkával, adójuk 1%-ával szívesen támogatják ezeket az ügyeket.
A pontos, számszerű részletek honlapunkon (www.sostoierdo.hu és www.e-misszio.hu) olvashatók.
Úgy véljük, fontos, hogy az eredményeket minden döntéshozó és érintett megismerje. Hiszen ilyen felmérés még nem készült. Hisszük, hogy érdemes gyakrabban és hatékonyabban megkérdezni, bevonni, tájékoztatni, partnerként kezelni a lakosságot - akikért tulajdonképpen mind az önkormányzati, mind az állami szervek dolgoznak.
További információ:
 
Szigetvári Csaba
Tel: 42/423-818, 20/512-3311
 
 
Részletek:
 
 
Milyen legyen az erdő?
A kérdőív tanulsága alapján a lakosság többsége (77%) olyan parkerdőt szeretne, amely inkább természetes, kevésbé parkszerű erdőképet mutat.

A tarvágásos véghasználatot bizonyos speciális, szükségszerű esetekre korlátoznák, szeretnék, ha nem a gazdaságosság szempontjai lennének az elsődlegesek az erdőfelújítás során.

Erősen támogatják a természetszerű (nem tarvágásos) erdőgazdálkodásra való áttérést (77%), az erdő védetté nyilvánítását (87%) és természetvédelmi intézkedéseket, az ismeretterjesztést (81%), tanösvények létesítését, és az erdővel kapcsolatos tájékoztatás, nyilvánosság javítását (79%). Szintén szívesen látja a többség (61%) a kisebb közjóléti alapfejlesztéseket (szalonnasütők, padok).

Túlnyomórészt elutasítják (81%), vagy esetleg nagyon szigorú feltételekhez és lakossági egyeztetésekhez kötnék (19%), hogy az erdő területe bármilyen módon csökkenjen. Ugyancsak nem látják kívánatosnak az erdő területén a nagyobb új közjóléti beruházásokat (pl. kalandpark) és elutasítják (57%), hogy nagyobb rendezvények, koncertek helyszíne legyen a Sóstói-erdő.

A kérdőív kitöltőinek többsége szerint a parkerdőhöz illő természetszerű erdőgazdálkodás többletköltségeit, valamint a közjóléti fejlesztéseket elsődlegesen közpénzekből kell megoldani. Jelentős viszont (44%) azok aránya, akik szerint az erdőt használó lakosságnak is hozzá kell járulnia ezekhez a költségekhez, amennyiben cserébe javul a nyilvánosság és több beleszóláshoz jutnak az erdő ügyeibe.

Az emberek és az erdő kapcsolata

A Sóstói-erdőt a túlnyomó többség (97%) csendes, nyugodt helynek szereti, elenyésző (3%) azok száma, akik mozgalmas, „bulis” helynek látják szívesen.

Kiderül az adatokból, hogy többségükben (73%) nem elégedettek az erdővel kapcsolatos tájékoztatással és kommunikációval, és úgy érzik, nincs megfelelő beleszólásuk a Sóstói-erdő jövőjét érintő kérdésekbe (88%).

Az erdő megközelítése során előnyben részesítik a környezetbarát közlekedést (gyalog, kerékpárral, busszal), többnyire sétálni, természetjárás és sportolás céljából járnak ide.

Sokan szívesen végeznének önkéntes munkát az erdő érdekében (61%), vagy ajánlanák fel adójuk 1%-át a Sóstói-erdőért (58%). Meglehetősen szűk, de nem elhanyagolható az a réteg (15%), amely akár pénzadománnyal is hajlandó lenne támogatni az erdő ügyét, ha azt átlátható módon és megfelelő célokra fordítják.
 
Az erdővel kapcsolatos ismeretek
 
A kérdőív eredményei alapján sajnos a lakosság ismeretei meglehetősen hézagosak, több témában kifejezetten tévesek. Mindez nagyon hangsúlyosan rámutat a megfelelő tájékoztatás, ismeretterjesztés és oktatás hiányára.

A tarvágásos véghasználatok összterületét a többség jóval nagyobbnak véli a valósnál. Vélhetőleg ennek az az oka, hogy az elmúlt években a tarvágások egy jelentős része nagyon szem előtt levő területeken történt.


A többség alapvetően nincs tisztában olyan fontos tényekkel, mint a tulajdonviszonyok, az erdő eredete, vagy éppen annak mérete.

Viszonylag pozitív eredmény, hogy a többség ismeri az erdő legfontosabb őshonos állományalkotó fafaját, a kocsányos tölgyet, viszont a többi fontos fával kapcsolatban igen bizonytalanok.

Ugyancsak örvendetes, hogy a természetvédelmi témájú kérdésekben (Natura 2000 fogalma, védett fajok száma) viszonylag jól tájékozott a lakosság.