Madárgyűrűzés a Szelkó-tavon

Petrilláné Bartha Enikő ornitológus szakember, madárgyűrűző és az E-misszió Egyesület hagyományosan novemberi madárgyűrűző táborukban vizsgálják az itt telelő és vonuló madárvilágot a Szelkó-tó mellett.
Jól ismert madaraink (cinegék, fekete rigó, vörösbegy), és rejtett életmódú (pl. fakusz, ökörszem) fajokon túl számos látványos téli vendéggel (süvöltő, királykák) találkozhatunk. De az ide látogatók kis szerencsével testközelből megismerkedhetnek olyan fajokkal is, mint a karvaly, a szajkó, vagy akár az erdei fülesbagoly.

Aki szeretne részt venni, akár egy-két napra vagy csak egy délutánra is, jelentkezzen! A látogatókat, családokat, gyerekeket elsősorban a szombati (november 23-i) családi nap alkalmával várják a szervezők, míg a madárgyűrűzés iránt szakmailag komolyabban érdeklődőket, segítőket a többi napon is szívesen fogadják (viszont kérjük, hogy aki nem szombaton érkezik, az legalább egy nappal korábban telefonon egyeztessen a szervezőkkel).
További információ:
Petrilláné Bartha Enikő: 20/778-9585 Szigetvári Csaba: 20/512-3311 – szcsaba74@gmail.com

Megközelítés:
A Szelkó-tó melletti madárgyűrűző bázisra Nyíregyháza-Rozsrétszőlő - Alsóbadúri út közötti útszakaszról a régi téesz- telephely melletti leágazásról (Homok utca) lehet lehajtani a halgazdaság felé. Ez aszfaltos út, mely az M3 autópályán átívelő felüljáróba torkollik, melyen át kell hajtani. Aljában jobbra sorompó, amely az esemény időtartama alatt nyitva lesz. Az út zúzottköves földútként folytatódik, ami egyenesen bevisz a faház melegedőhöz, amely egyben a madárgyűrűző bázis, amely egy ezüstfás („olajfüzes”) fasorban van - messziről látszik, bal kéz felől. A fontosabb leágazásoknál november 23-án eligazító táblák segítik a tájékozódást
A kijutást mindenkinek magának szükséges megoldania. Célszerű autóval, kerékpárral jönni.

A részvétel ingyenes. A tábor önellátó, kérjük tehát hogy a kilátogatók maguk gondoskodjanak ételről és italról, esetlegesen szállásról (sátorról). Távcsövet is érdemes hozni!
 
Háttéranyag: miért fontos a madárgyűrűzés?

A madárgyűrűzés világszerte a madárvilág kutatásának legfontosabb módszere, ami mindezidáig nélkülözhetetlen eszköz arra nézve, hogy megtudjuk: hogyan élnek, merre vonulnak, hol szaporodnak és telelnek, meddig élnek madarak, hogyan változik állománynagyságuk, milyenek demográfiai (kor, ivar) viszonyaik, de még akár a napirendjükbe vagy párválasztási szokásaikba is közvetetten bepillantást nyerhetünk. Azzal, hogy a kíméletesen befogott madarak egyedi jelölőgyűrűt kapnak, és amennyiben valahol újra befogják vagy megtalálják őket, visszakövethetővé válik a „történetük” és feltárul a madárvilág számos titka.
A madárgyűrűzés egyben a madarak természetvédelmének is egyik legfontosabb eszköze, hiszen mindazok az információk, amit a kutatók begyűjtenek (állományváltozás trendje, vonulási útvonalak, telelőhelyek, táplálkozási helyek, stb.), pontosabban meghatározhatóvá teszik hogy hol, mikor, és mely madarak védelme érdekében kell beavatkozni.
Hazánkban 1908 óta folyik madárgyűrűzés, és ma is sok, speciálisan felkészült és komoly gyakorlati és elméleti vizsgán átesett madárgyűrűző szakember vesz részt ebben a nemzetközi összefogással – és az esetek döntő többségében önkéntesen végzett – kutató- és természetvédelmi munkában.
Ma különösen fontos ez a munka, hiszen Európa-szerte általános tendencia, hogy számos, eddig gyakori madárfaj állománya határozottan csökken a környezetszennyezés és az iparszerű mezőgazdasági módszerek miatt, a klímaváltozás megváltoztatja a madarak táplálékának hozzáférhetőségét, az extrém időjárási események gyakoribbá válása pedig tömeges pusztulást okozhat.
Mindaddig viszont, amíg lesznek madarak és madarászok, a madárgyűrűzés egyúttal az egyik legjobb eszköz arra, hogy közelebb hozzuk a mindennapi emberekhez a természetet. Hiszen az ilyen nyitott madárgyűrűző napok adnak egyedül lehetőséget arra, hogy szakszerű segítséggel szó szerint testközelből találkozhassunk a madárvilággal.