PASSIÓ
színpadi játék egy végzésben
MAGYAR VERSEKBEN
(Csíksomlyói passió)
Színpadra alkalmazta:
Katona Imre és Ruszt József
Források:
Az 1751., az 1752., az 1759. és az 1766. évi csíksomlyói misztériumok, valamint egy ismeretlen helyről származó XVII. századi passiójáték.
Zene: Horváth Károly
ÁDÁM, PLUTÓ, FARIZEUS 1, KATONA, JOBBRÓL LÉVŐ LATOR, 6. TANÚ |
|
NAGYIDAI GERGŐ |
|
|
|
DURUMO, SZÁZADOS, FARIZEUS 2, BALRÓL LEVŐ LATOR, 5. TANÚ |
|
PÁSZTOR PÁL |
|
|
|
|
Továbbá
Zenészek:
ANTAL ISTVÁN, BÍRÓ ISTVÁN, ROSKÓ BÉLA, DARÓCZI SÁNDOR, KERTÉSZ ANDRÁS
|
Látvány: VERECZKEI RITA |
Zenei vezető: KAZÁR PÁL |
Dramaturg: TASNÁDI ISTVÁN |
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
Rendező: BAGÓ BERTALAN |
A darab:
A csíksomlyói ferences barátok lejegyzésében maradt az utókorra néhány két-háromszáz éves nagypénteki misztériumjáték szövege. Ezekből a szövegekből született ez a különleges szertartásjáték, melyet eredetileg az Universitas egyetemi színpad egykori produkciójához formált sajátos misztériumszínházzá Katona Imre és Ruszt József. Krisztus szenvedéstörténete itt valójában össznépi rituálé, melynek során egy alkotóközösség nemcsak a passiót jeleníti meg képekben, zenében, táncban, prózában, de azt a sajátos mágiát is megteremti, melynek során a közös játékból, átlényegülésből egyszer csak színház lesz. Emberek játszani kezdenek, mesélnek, figurákat, helyzeteket teremtenek – és miközben felidézik minden idők egyik legismertebb történetét, ők maguk is egy csoda, a képzelet erejével teremtett világ részeseivé válnak. A Csíksomlyói passió Jézus történetén túl a színház ősi misztériumába is beavat.
Az előadást a Független Színpad egyik alapító tagja, Ruszt József tanítványa, Bagó Bertalan rendezi.
Az előadás:
RUSZT József (1937-2005)
Rendező. Kossuth- és Jászai-díjas rendező, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja. Az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású, legeredetibb tehetségű, legizgalmasabban gondolkodó színházi rendezője. 1961-től 2004-ig közel kétszáz előadást állított színpadra. Legendás társulatépítő volt, híres színházi műhelyek fűződnek a nevéhez: a hatvanas években az ELTE egyetemi színjátszóival hozott létre nemzetközi sikert arató kísérleti előadásokat az Universitas Együttesben, majd Kecskeméten volt főrendező, a nyolcvanas években megalapította és vezette a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat, 1990-ben megalapította a Független Színpadot. |