Az állam álljon ki a nemzeti légitársaságért

Az állam álljon ki a nemzeti légitársaságértMód van az elhibázott privatizációtól való elállásra . Elfogadhatatlan, hogy a Malév tulajdonosai halogatják a döntést a cégcsoport jövőjéről, miközben a dolgozók második hónapja nem jutnak idejében a fizetésükhöz. Mára kiderült, a privatizáció katasztrofális eredményekre vezetett – az államnak azért is be kell avatkoznia, hogy a légitársaság megingása ne rántsa magával a többi reptéri céget. 

 

 

 

Február után márciusban sem jutottak a szerződés szerint jogos határidőre fizetésükhöz a Malév GH Zrt. dolgozói. A cég – ahogy egy hónappal korábban is – csupán ötvenezer forintot fizetett ki a bérekből, a fennmaradó részt a cégvezetés állítása szerint a hónap folyamán rendezik. Az eset rávilágít a Malév csoport problémáira.

 

A nemzeti légitársaság privatizációs szerződése számos pontot tartalmaz, amelyek a magánosítást követően a munkakörülmények javításáról, infrastrukturális fejlesztésekről, és a kapacitás bővítéséről szóltak. Azonban ezek nem teljesültek a vevő AirBridge orosz tulajdonosának csődje miatt. Ennek nyomán hónapok óta a bizonytalanság az úr a nemzeti légitársaságnál.

 

A cégcsoport legutóbbi közgyűlésén nem született határozat a tulajdonosi szerkezet átalakításáról, sem a cég válságos helyzetének megoldására – legutóbb március 18-ra halasztották a határozathozatalt. A szakszervezet szerint miközben a tulajdonosok egymással alkudoznak, addig a cég dolgozói és családjaik megélhetése komoly veszélybe került. Ráadásul a Malév tartozásai, akadozó működése és bizonytalan jövője a többi ferihegyi céget is negatívan érinti, bizonytalanná téve a tervezést a repülőtéren.

 

Az előállt helyzet kapcsán, a LESZ szerint, felelősség terheli a privatizációt menedzselő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt-t, illetve jogutódját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (MNV) is. A magánosítás előzményeire, folyamatára végig rálátása volt az ÁPV ügyvezető igazgatójának, jelenleg az MNV társasági portfolióért felelős vezérigazgató-helyettesének és néhány kollégájának, továbbá azoknak az ÁPV, MNV vezetéséből delegált személyeknek, akik valamilyen tisztséget töltöttek be a MALÉV Zrt. igazgatóságában és felügyelő-bizottságában. 

 

Jogosan teszik fel a dolgozók a kérdést: vajon a privatizációt levezénylő, és az azóta eltelt időszak eseményeit közelről, ám tétlenül figyelő állami alkalmazottak, tisztségviselők időben megkapják fizetésüket „munkájukért”? A szakszervezet álláspontja szerint a privatizációs szerződés sorozatos megsértései nyomán az állami szervezetnek már közbe kellett volna avatkoznia. Az MNV azonban a tulajdonosokhoz hasonlóan az időt húzza: amikor a cég helyzetéről és kilátásairól kérdezték 2008-ban a szakszervezetek, az állami cég késedelmesen, semmitmondó válaszokat adott, ha éppen válaszolt. 

 

Bár a dolgozók körében egyre erősödik a meggyőződés, hogy érdekeiknek csak egy munkabeszüntetéssel szerezhetnek érvényt, a LESZ egyelőre a tárgyalásos megegyezés lehetőségét keresi. A szakszervezet felszólítja az MNV-t, hogy a sorozatos szerződés-szegések és munkajogi szabálytalanságok miatt mielőbb álljon el a 2007-es privatizációs szerződéstől védje meg a MALÉV márkanév jóhírét. Az állam ezt a jelen helyzetben jogkövetkezmények nélkül megteheti.

 

 

A LESZ ugyanakkor nem zárja ki figyelemfelkeltő akciók szervezését a közeljövőben.

***

A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult. A hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. A jelenleg több mint 1200 tagot számláló szervezet több ferihegyi vállalatnál erős pozíciókkal bír. Távlati célja ágazati szintű, tehát országos kollektív szerződés kidolgozása és elfogadtatása.

 

 

 

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet közleménye – 2009. március 11.

 

 

További információ:

Csorba Attila, a LESZ elnöke: 20/973-6290