„Én,…esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem..."

Már fél órával a kezdés előtt a helyszínen voltam, mivel szerettem volna több emberrel beszélgetést kezdeményezni, amire nem volt lehetőség, mert az előcsarnokból éppen akkor sétáltak be a hangversenyterembe a honosítási ünnepségen megjelentek. A teremben a szervezők utasításait követve foglalták el a kijelölt helyüket. Mindenki feszülten figyelt, senki nem beszélgetett, és ez a csöndes megilletődöttség jellemezte mindvégig az ünnepi eseményt. Jó lenne tudni, mire gondoltak az emberek?

 

 

„Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” szólt a Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő szerzők operett betétje, melyet a nyilas időkben és 1945 után egyaránt letiltott a nép ajkáról a politikai akarat, és amely dallamot Bartók Béla is feldolgozta a Concerto című művében. 

 

 

Még 2008-2009-ben is az a szóbeszéd járta, hogy egy kurd menekült hamarabb kapott magyar állampolgárságot, mint egy erdélyi magyar. És most közel százhatvan ember a honosítási okiratát nézegeti.  Jászai Menyhért alpolgármestertől megtudtuk, hogy egy év alatt csak Nyíregyházán meghaladta számuk a 2400-t, akik közjogi értelemben is a nemzet részeivé lettek.

 

 

A szlovák kormány elrettentő szándéka ellenére vajon miért vállalják mégis néhányan nyíltan a magyar állampolgárságot? A romániai Demokrata Párt (PDL) képviselője Joan Holdis törvénytervezete, mely szerint a kettős állampolgárságú magyaroktól megvonná a szavazati jogot a parlamenti és az államfői választáskor, hatással lesz-e a jövőben az aspiránsokra? Az Ausztriában és Ukrajnában élő magyarok számára fontos-e a magyar identitásuk, hiszen ezekben az országokban nem ismerik el a kettős állampolgári státuszt. Igaz, hogy Ukrajnában az orosz, román és izraeli útlevéllel rendelkezőket nem éri retorzió, és az ott élők számára igen kecsegtető az a lehetőség, hogy megnyílnak előttük az uniós országok határai. Magyar igazolványt 2010 májusáig 520 ezer romániai magyar igényelt, eléri, vagy meghaladja-e a honosítást igénylők száma ezt a nem csekély számot? A Szerbiában élő magyaroknak nyújthat-e megfelelő védelmet, biztonságot a kettős állampolgárság? És még számtalan kérdés felvetődik a honosítással kapcsolatban.

A törvény alapelve szerint: „A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet” Az alapelv  szerint felmerül a legtöbb kritikát kapott lehetőség, a határon kívüli magyarok szavazati joga, amely még eldöntetlen.